Az Egyesült Államokban dübörög az oltási kampány, ez pedig egyes vállalatokat új marketingstratégiák bevezetésére ösztönöz. Noha a járvány kezdete óta próbálják a vállalatok a járványhoz igazítani a hirdetéseiket, a legújabb promóciók között felbukkannak olyanok, melyek kifejezetten a már beoltottakat célozzák meg.
Úgy tűnik, az Egyesült Államokban ez a koronavírus-marketing következő szakaszának kezdete.
A Krispy Kreme Donut amerikai boltjaiban ingyenes mázas fánkot adnak annak, aki felmutatja az oltási igazolványát, az e-kereskedelemben utazó startup, a Drop pedig 50 dollár értékben ígér bónuszpontokat azoknak a felhasználóknak, akik oltási szelfiket osztanak meg, a #DropCovid és @JoinDrop hashtag használatával. Sokakban azonban komoly ellenérzéseket keltenek az ilyen akciók, hiszen önhibájukon kívül nem juthattak még oltáshoz, mások pedig esetleg később sem kaphatják meg azt.
Ez a jelenség súlyos etikai kérdéseket vet fel, főként, ha szélesebb körben is elterjed a megkülönböztető üzletpolitika.
Derrick Fung, a Drop vezérigazgatója a The Wall Street Journalnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a kedvezmények segíthetnek a bizonytalan embereknek, hogy az oltás mellett döntsenek, ezzel pedig a vállalatok is aktívabb szerepet vállalhatnak az oltási programok felgyorsításában.
Más vállalatok kifejezetten ellenzik az ilyen akciókat. A Lyft és az Uber bejelentette, hogy ingyenes fuvart biztosítanak az oltási központokba, de nem kínálnak promóciókat a már beoltottak számára, és ilyet a jövőben sem terveznek. A Starbucks, amely tavaly a járvány kezdetén ingyenes kávét kínált az egészségügyi dolgozóknak, most azzal segíti az oltási folyamatot, hogy alkalmazottainak azokra a kieső órákra is fizetést ad, amíg az oltás beadatják. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nem kínálnak ingyenes kávét és semmilyen egyéb kedvezményt a beoltott vásárlók számára.
Az oltott embereknek szóló promóciók hibás taktikát követnek mind a márkaépítés, mind a közegészségügy szempontjából – mondta Denise Lee Yohn, marketing szakértő, a What Great Brands Do című könyv szerzője. Noha ezzel rövid távon növelhetik a vállalat ismertségét, hosszabb távon azonban azt kockáztatják, hogy opportunistának vagy akár kizsákmányolónak tekintik majd őket, így pedig nem valószínű, hogy tartós növekedést érhetnek el az üzleti életben. Az ilyen kampányok a rövid távú hírnevet részesítik előnyben a hosszú távú márkaépítés helyett.