A beruházások húzhatják az idén a gazdaságot

Sem a hitelezés, sem a költségvetésből kifizetett beruházási támogatás nem fagyott be. Mivel ezek a hatások féléves, éves terminusban jelentkeznek, kifejezetten gyors kilábalásra lehet számítani

– mondta a Világgazdaságnak Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója. Ezt alátámasztja az is, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter jelezte:

A foglalkoztatás csökkenése miatt szükség van a munkahelyfókuszú beruházásokra, de a válsághelyzet után ismét nagyobb figyelmet kell majd fordítani a minőségre, a magas hozzáadott értékű munkahelyek létrehozására – emelte ki lapunknak Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. Rámutatott, hogy a hazai gazdaságpolitikának fontos eleme a beruházások magas szintje, hiszen ez szükséges ahhoz, hogy legyenek munkahelyek. A beruházások esetében az is lényeges kérdés, hogy azok mennyire hatékonyak, milyen mértékben növelik a vállalatok termelékenységét, mert mindez a későbbi béremelések alapját képezheti.

Pásztor Szabolcs elmondta,

Tavaly csaknem 1600 milliárd forintnyi bankbetét, 1300 milliárdnyi értékpapír és 500 milliárdnyi készpénz halmozódott fel a lakosságnál. Az Oeconomus kutatója szerint ezek a megtakarítások is hozzájárultak, hogy a GDP arányában mért 28 százalékos beruházási ráta messze az uniós átlag felett van.

A gazdaságvédelmi alap teljes kerete 2020-ban meghaladta a 4000 milliárd forintot, amelynek mintegy háromnegyede felhalmozási célú kiadásokat tartalmazott, várhatóan 2021-ben is hasonló nagyságrendű forrásokat mozgathat meg kormány. Pásztor Szabolcs rámutatott, a beruházások általában prociklikusak, a konjunktúra idején tovább fűtik a gazdaságot, recesszió idején azonban visszafogják, tovább mélyítve a visszaesést. Egyelőre úgy tűnik, a kormány mindent megtesz, hogy a hitelezés és a beruházások élénkek maradjanak, s ha ideiglenesen is, de elveszítsék prociklikus jellegüket – magyarázta a kutató.