A 2004 óta EU-hoz csatlakozott országok egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) sokkal gyorsabban zárkózik fel a fejlett országokhoz, mint globálisan bármelyik másik régió
– mondta Székely P. István, a Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának Főtanácsadója az uniós konvergenciáról szóló könyvének bemutatóján.
A konvergencia csatornái a külkereskedelem, a beruházások, a tagállamok közötti szabad mozgás, az intézmények kapcsolata és a pénzügyi közvetítő rendszer lehetnek – zömmel a gazdasági szereplők közötti interakció határozhatja meg a felzárkózást.
A könyv szerzője a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) rendezvényén arra is rávilágított, hogy az alacsonyabb fejlettségről indító országok gyorsabban közelítettek a már régebb óta uniós tag országokhoz.
A jelenlegi fiskális szabályokat 2011-2013 között alkotta meg az EU a pénzügyi válság nyomán, ami közel teljes konvergenciához vezetett azóta
– húzta alá Jankovics László, az Európai Bizottság költségvetési elemzője az eseményen. Nagy hiányossága ugyanakkor az EU-s regulának, hogy nem vizsgálja a fiskális politika minőségét, a gazdaságpolitikai feladatok ellátását és a prociklikusságot sem képes kezelni. Jankovics László hozzáfűzte: a szabályok felülvizsgálatának pandémia utáni újraindításkor érdemes lehet a 3 százalékos kritérium mellett más tényezőket is figyelembe venni.
