Már túl vannak a felén a magyar, német, osztrák és szlovén résztvevőkkel indult kétéves, egymillió eurós, 70 százalékos támogatási intenzitású projektnek, amelyben
– mondta a Világgazdaságnak Lévai Ferenc, a projektben részt vevő Aranyponty Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója.
A Nagy teljesítményű szabványosított rendszer – Prémium édesvízi halak tömegtermelése nevű projekt a belső önellátást nem afrikai harcsával vagy egyéb egzotikus halfélével, hanem európai harcsával kívánja megoldani – hangsúlyozta Lévai Ferenc. Kiindulásként meg kellett találni a legjobb teljesítőképességű hibridet, ehhez magyarországi, csehországi és németországi harcsát használtak fel. Fontos szempont volt, hogy a hibrid jól bírja az intenzív tartást, és félintenzív környezetben is jól teljesítsen. Ezt a célt már elérték:
a hibrid egy németországi intenzív rendszerben nevelt anyaharcsa és egy magyarországi hím ivadéka, ez mutatta a legjobb eredményeket az Aranypontynál és a Szarvasi Halászati Kutató Intézetben zajlott kísérletekben is.
Ki kellett alakítani egy központi ivadék-előállító rendszert a hibridek előállítására – ez történik az Aranypontynál, szorosan együttműködve a németországi Ahrenhorster GmbH harcsatermelő- és feldolgozó társasággal. Az ott kidolgozott tartástechnológiát bármely uniós haltermelő rendelkezésére bocsátják, és be is mutatják, hogyan lehet intenzív, félintenzív és egyszerű rendszerben termelni.
Szintén lényeges eleme a projektnek a legmegfelelőbb táp kikísérletezése, ez az összetett takarmányok legnagyobb osztrák gyártójaként ismert Garant GmbH feladata. (Az említetteken kívül a projektben részt vesz a szlovéniai G2O haltenyésztő vállalkozás és a technológia forgalmazásával foglalkozó magyarországi Kseris Tudástranszfer Nonprofit Kft.)
A táp összeállításánál arra törekedtek, hogy minél kevesebb állati fehérjét használjanak a harcsa etetéséhez, részben mert az állati fehérje hiánycikk a piacon, részben pedig, mert minél nagyobb a tápon belül a növényi fehérje aránya, annál gazdaságosabb és környezetkímélőbb a termelés
– magyarázta Lévai Ferenc. Az ökológiai lábnyom csökkentése egyébként is a projekt egyik eredménye lesz, hiszen az Európában termelt harcsa helyi forgalmazásával jelentős mennyiségű hal sok ezer kilométerről történő szállítása váltható ki. Mégpedig ellenőrzött minőségben, a termelésekor belső munkaerőt lekötve, vidéki fejlesztések eredményeként.
A projekt részét képező fogyasztásösztönző kampányban nemcsak ezzel a prémiumkategóriás hallal ismertetik meg a fogyasztókat, hanem receptekkel és feldolgozási módokkal is.
A hazai termeléshez évi 500 tonna többlettel járulhat hozzá a program.
Jelenleg a 24 ezer tonnás teljes haltermelésből a harcsa 3500-4000 tonnát tesz ki, de ez afrikai fajta, és teljes mértékben intenzív termelésből származik. Gazdaságosabbá teszi a termelést, hogy a most kifejlesztett hibriddel a hagyományos hároméves nevelési ciklus két évre csökkenhet.
