BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem lett könnyebb a megélhetés Romániában

A havi rendszerességű költségek kifizetése után alig marad pénz a romániai háztartásokban. Közben vita tárgyát képezi, hogy ki és miként határozza meg, illetve hagyja jóvá a tisztességes életszínvonalhoz szükséges fogyasztói kosár tartalmát, kiigazítását. Egyelőre az Országos Statisztikai Intézeté (INS) és annak elnökéé a fő szerep.

A bevételek 86 százalékát vitték el a múlt év utolsó negyedében egy romániai háztartás költségei – derül ki az Országos Statisztikai Intézet legutóbbi adataiból. A hivatalos számsorok alapján keleti szomszédunkban egy háztartás havi átlagjövedelme 5384 lej (mintegy 395 ezer forint) volt – ebből a pénzjövedelem 4997 lejt tett ki, a természetbeni pedig 387-et –, s a kiadások 4627 lejre (csaknem 340 ezer forintra) nőttek.

Egy főre „lefordítva” a havi átlagbevétel 2099 lejre (154 ezer forintra), a költségek átlagos összege pedig 1804 lejre (132 ezer forintra) rúgott a mért periódusban.

A háztartások havi bevételének a 68,3 százalékát a bérek és az ezekhez kapcsolódó juttatások tették ki, 19,1 százalék volt a különböző szolgáltatásokért kapott jövedelmek részaránya, 7,2 százalék a természetbeni jövedelmeké, az önálló, nem mezőgazdasági tevékenységből származóé 1,7, az agráriumból eredőé pedig 1,6 százalék.

A háztartási költségek főbb tételei a következők: élelmiszerek, nem élelmiszeripari termékek, szolgáltatások, társadalombiztosítások, adók és illetékek, a mezőgazdasági termeléshez szükséges eszközök és anyagok megvásárlása.

A lakosság a kiadások 33,7 százalékát fordítja élelemre és nem alkoholtartalmú italokra; a másik póluson az ingatlan- vagy területvásárlásra szánt összegek szerepelnek, amelyek a költségek mindössze 0,4 százalékát teszik ki.

Tavaly szeptemberben a fogyasztás erőteljes pörgését jelezték a statisztikák: a romániai lakosok élelmiszerre, italra és dohánytermékre költötték a legtöbbet. A koronavírus-járvány első, a vásárlói szokásokat a pánikbeszerzés irányába eltoló hónapjai után 2020 júliusában a kiskereskedelmi forgalom volumene éves összevetésben 4,7 százalékkal bővült. A nyers adatok szerinti növekedést akkor is főleg az élelmiszerek, italok és dohánytermékek eladása dobta meg, 7,1 százalékkal.

Tavaly végül 2,2 százalékos volt az éves bővülés, de az élelmiszer-értékesítés 5 százalékkal nőtt,

a nem élelmiszeripari termékek eladása pedig ennél valamivel nagyobb arányban (s csakúgy, mint másutt, főleg az üzemanyag-forgalom csökkent).

Mindezt annak ismeretében érdemes kezelni, hogy 2019-ben 7,2 százalékos növekedést produkált a román kiskereskedelem az előző esztendőhöz képest. A háztartások bevétel-kiadás aránypárja azonban alig változott.

Két évvel ezelőtt egy átlagos romániai család összjövedelmének a 85 százaléka ment el különböző kiadásokra.

A minimális fogyasztói kosár fogalmát egy 2000-ben kelt kormányrendelettel vezették be Romániában, azon élelmiszerek és szolgáltatások minimális költségeinek a változását mérendő, amelyek elengedhetetlenek egy család alapszükségleteinek a kielégítéséhez.

Fotó: Shutterstock

Azóta többször is felmérték a helyzetet, illetve azt, hogy milyen anyagi eszközök kellenének egy família tisztességes megélhetéséhez. A Friedrich Ebert Románia Alapítvány, a Syndex România és az Életminőség-kutató Intézet 2018 júliusa és szeptembere között végzett közös felmérése például azt jelezte, hogy a decens fogyasztói kosár értéke fejenként eléri a 2552 lejt; egy két felnőttből és két gyermekből álló család esetében összesen 6762 lejre lenne szükség.

Miközben 2018 végén 2957 lej volt az országos átlagkereset, ez év januárjában már 3395-re emelkedett. Apró bökkenő, hogy euróban a két összeg szinte ugyanannyit ért.

A konkrét adatsorokon túl a szakértők arra is igyekeztek ráirányítani a figyelmet, hogy újra kell tárgyalni a romániai lakosság szükségleteit. Nem csupán abból kiindulva, hogy elavult a minimális fogyasztói kosár tartalma, hanem azért is, mert ismét meg kell határozni, mit jelent a tisztességes életszínvonal fogalma, milyen kiadásokra van szükség ahhoz, hogy a romániai lakosság ezt élvezni tudja.

A nemzetközi szabványok szerint a decensként meghatározott életszínvonal biztosításához szükséges minimális fogyasztói kosarat, mint fentebb utaltunk rá, egy két felnőttből és két gyermekből álló család havi szükségletei mentén állítják össze. A kutatás készítői abból indultak ki, hogy a família városban él, mindkét felnőtt alkalmazottként dolgozik, az átlagbérnél kevesebbet visz haza, 35–45 évesek, és két iskolás gyermeket nevelnek.

Romániában a minimálbér növekedése meghaladta ugyan az áremelkedéseket, de az alapvető élelemszükségletet tartalmazó „kosár” még így is felemészti a minimálbér csaknem negyedét. Ez derült ki legalábbis a Picodi nemzetközi piackutató cég elemzői által 2020-ban összeállított kosárból, amely nyolc alapvető élelmiszert tartalmaz: kenyeret, tejet, tojást, rizst, túrót, húst, zöldségeket és gyümölcsféléket.

A kosár 5,06 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban.

A minimálbér jelenleg nettó 1386 lej (csaknem 102 ezer forint). Ennyit kap 1,58 millió ember, az összes romániai alkalmazott 28 százaléka. A nettó átlagbér 3323 lej (243 ezer forint) – kétkeresős, két gyermeket nevelő családra még ebből se jön ki a tisztességes életszínvonal.

A teljes cikk a Figyelő 2021. április 22-i számában olvasható.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.