Magyar gazdaság

Nem lett könnyebb a megélhetés Romániában

A havi rendszerességű költségek kifizetése után alig marad pénz a romániai háztartásokban. Közben vita tárgyát képezi, hogy ki és miként határozza meg, illetve hagyja jóvá a tisztességes életszínvonalhoz szükséges fogyasztói kosár tartalmát, kiigazítását. Egyelőre az Országos Statisztikai Intézeté (INS) és annak elnökéé a fő szerep.

A bevételek 86 százalékát vitték el a múlt év utolsó negyedében egy romániai háztartás költségei – derül ki az Országos Statisztikai Intézet legutóbbi adataiból. A hivatalos számsorok alapján keleti szomszédunkban egy háztartás havi átlagjövedelme 5384 lej (mintegy 395 ezer forint) volt – ebből a pénzjövedelem 4997 lejt tett ki, a természetbeni pedig 387-et –, s a kiadások 4627 lejre (csaknem 340 ezer forintra) nőttek.

Egy főre „lefordítva” a havi átlagbevétel 2099 lejre (154 ezer forintra), a költségek átlagos összege pedig 1804 lejre (132 ezer forintra) rúgott a mért periódusban.

A háztartások havi bevételének a 68,3 százalékát a bérek és az ezekhez kapcsolódó juttatások tették ki, 19,1 százalék volt a különböző szolgáltatásokért kapott jövedelmek részaránya, 7,2 százalék a természetbeni jövedelmeké, az önálló, nem mezőgazdasági tevékenységből származóé 1,7, az agráriumból eredőé pedig 1,6 százalék.

A háztartási költségek főbb tételei a következők: élelmiszerek, nem élelmiszeripari termékek, szolgáltatások, társadalombiztosítások, adók és illetékek, a mezőgazdasági termeléshez szükséges eszközök és anyagok megvásárlása.

A lakosság a kiadások 33,7 százalékát fordítja élelemre és nem alkoholtartalmú italokra; a másik póluson az ingatlan- vagy területvásárlásra szánt összegek szerepelnek, amelyek a költségek mindössze 0,4 százalékát teszik ki.

Tavaly szeptemberben a fogyasztás erőteljes pörgését jelezték a statisztikák: a romániai lakosok élelmiszerre, italra és dohánytermékre költötték a legtöbbet. A koronavírus-járvány első, a vásárlói szokásokat a pánikbeszerzés irányába eltoló hónapjai után 2020 júliusában a kiskereskedelmi forgalom volumene éves összevetésben 4,7 százalékkal bővült. A nyers adatok szerinti növekedést akkor is főleg az élelmiszerek, italok és dohánytermékek eladása dobta meg, 7,1 százalékkal.

Tavaly végül 2,2 százalékos volt az éves bővülés, de az élelmiszer-értékesítés 5 százalékkal nőtt,

a nem élelmiszeripari termékek eladása pedig ennél valamivel nagyobb arányban (s csakúgy, mint másutt, főleg az üzemanyag-forgalom csökkent).

Mindezt annak ismeretében érdemes kezelni, hogy 2019-ben 7,2 százalékos növekedést produkált a román kiskereskedelem az előző esztendőhöz képest. A háztartások bevétel-kiadás aránypárja azonban alig változott.

Két évvel ezelőtt egy átlagos romániai család összjövedelmének a 85 százaléka ment el különböző kiadásokra.

A minimális fogyasztói kosár fogalmát egy 2000-ben kelt kormányrendelettel vezették be Romániában, azon élelmiszerek és szolgáltatások minimális költségeinek a változását mérendő, amelyek elengedhetetlenek egy család alapszükségleteinek a kielégítéséhez.

Fotó: Shutterstock

Azóta többször is felmérték a helyzetet, illetve azt, hogy milyen anyagi eszközök kellenének egy família tisztességes megélhetéséhez. A Friedrich Ebert Románia Alapítvány, a Syndex România és az Életminőség-kutató Intézet 2018 júliusa és szeptembere között végzett közös felmérése például azt jelezte, hogy a decens fogyasztói kosár értéke fejenként eléri a 2552 lejt; egy két felnőttből és két gyermekből álló család esetében összesen 6762 lejre lenne szükség.

Miközben 2018 végén 2957 lej volt az országos átlagkereset, ez év januárjában már 3395-re emelkedett. Apró bökkenő, hogy euróban a két összeg szinte ugyanannyit ért.

A konkrét adatsorokon túl a szakértők arra is igyekeztek ráirányítani a figyelmet, hogy újra kell tárgyalni a romániai lakosság szükségleteit. Nem csupán abból kiindulva, hogy elavult a minimális fogyasztói kosár tartalma, hanem azért is, mert ismét meg kell határozni, mit jelent a tisztességes életszínvonal fogalma, milyen kiadásokra van szükség ahhoz, hogy a romániai lakosság ezt élvezni tudja.

A nemzetközi szabványok szerint a decensként meghatározott életszínvonal biztosításához szükséges minimális fogyasztói kosarat, mint fentebb utaltunk rá, egy két felnőttből és két gyermekből álló család havi szükségletei mentén állítják össze. A kutatás készítői abból indultak ki, hogy a família városban él, mindkét felnőtt alkalmazottként dolgozik, az átlagbérnél kevesebbet visz haza, 35–45 évesek, és két iskolás gyermeket nevelnek.

Romániában a növekedése meghaladta ugyan az áremelkedéseket, de az alapvető élelemszükségletet tartalmazó „kosár” még így is felemészti a minimálbér csaknem negyedét. Ez derült ki legalábbis a Picodi nemzetközi piackutató cég elemzői által 2020-ban összeállított kosárból, amely nyolc alapvető élelmiszert tartalmaz: kenyeret, tejet, tojást, rizst, túrót, húst, zöldségeket és gyümölcsféléket.

A kosár 5,06 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban.

A minimálbér jelenleg nettó 1386 lej (csaknem 102 ezer forint). Ennyit kap 1,58 millió ember, az összes romániai alkalmazott 28 százaléka. A nettó átlagbér 3323 lej (243 ezer forint) – kétkeresős, két gyermeket nevelő családra még ebből se jön ki a tisztességes életszínvonal.

A teljes cikk a Figyelő 2021. április 22-i számában olvasható.

Románia jövedelem fogyasztói kosár élelmiszeripar minimálbér
Kapcsolódó cikkek