Egyelőre nem várunk érdemi lépést a jegybanktól, a közleményben azonban a korábbinál szigorúbb hangvételű üzenetet helyezhet el, belengetve a kamatemelést – mondta a Világgazdaságnak a jövő keddi kamatmeghatározó ülés kapcsán Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke hétfőn arról beszélt, hogy a gazdaság újranyitása következtében kialakuló inflációs nyomás miatt kamatemelésről is határozhat a jegybank, akár már júniusban.
A válságot megelőző években inkább a nem konvencionális eszköztárral befolyásolta a monetáris politikát az MNB, most azonban kifejezetten az alapkamaton változtathat.
Virág Barnabás arra is kitért, hogy a válságkezeléshez használt jegybanki eszközök kivezetése szintén napirendre kerülhet. A szakértők szerint az erősen expanzív fiskális politikára és a globális, számos szektorban bekövetkezett rendkívül gyors áremelkedésre adhat választ az MNB az esetleges jövőbeni kamatemeléssel.
„Erős üzenetet küldött a piacnak Virág Barnabás, a soron következő keddi kamatdöntő ülésén azonban valószínűleg nem lép még az MNB” – értékelte a helyzetet lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A jegybank visszatérhet ahhoz a korábbi gyakorlatához, hogy a frissített inflációs, illetve GDP-pálya alapján hozza meg a döntéseit. Az egyhetes betéti eszköz esetében nagyobb a bizonytalanság, nagyobb az esély arra, hogy már a jövő héten emelkedik. Török Zoltán a júniusi kamatdöntésen 15-15 bázisponttal emelkedő alapkamatra és egyhetes betéti kamatra számít, ami azt jelenti, hogy az MNB nem zárja össze a két eszköz közötti eltérést.
Varga Zoltán szintén
a június 22-i üléstől vár változást, amikor megismerhetjük a friss inflációs jelentés keretszámait, és várhatóan tájékoztatót is tart az MNB.
Júniusban az alapkamatot 15 bázisponttal, 0,75 százalékra emelhetik, a jelenleg 0,75 százalékos egyhetes kamatszint sorsa egyelőre bizonytalan, nem zárható ki ennek az emelése sem. Júniusban néhány eszköz kivezetéséről is határozhatnak, azonban a hozamgörbe hosszú végének leszorítását célozva folytatódhatnak az eszközvásárlások. Az Equilor szakértője decemberben és az esztendő egészében is 3,9 százalékos inflációra számít, az egyhetes ráta és az alapkamat egyaránt 0,9 százalék lehet az év végén. Török Zoltán 4,1 százalékos fogyasztói árnövekedéssel számol, emellett 0,75 százalékos alapkamattal és egyhetes rátával kalkulál.
A forint erősödő árfolyama segíti az MNB-t az inflációs cél elérésében, a keresletélénkítő költségvetés viszont ellene hat.
Az elemző az év végén is aránylag erős, 350 körüli euró-forint kurzust vár.
A vendéglátásban dolgozók órabére 20-25 százalékkal növekedett, ami áremeléssel járhat egy felmérés szerint, akár a 40 százalékos drágulás sem elképzelhetetlen. Török Zoltán aláhúzta: az MNB számított a jelentős áremelkedésre az újrainduló szektorokban. A kereslet erős, de nem mindenáron van igény a szolgáltatásokra, a tényleges drágulás elmaradhat a szektorban tapasztalható várakozástól. A bázishatás hathatós segítséget nyújthat abban, hogy 4 százalék környékére süllyedjen a fogyasztói árindex.
