Helyet cserélt a Fudan a kollégiumokkal

Lényegesen nőtt a tervezett kollégiumok területe a Diákváros beruházás keretében – ez szerepel a kormány honlapjára feltöltött vonatkozó dokumentumban. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), illetve Palkovics László miniszter, egyben a Budapest Diákváros megvalósításáért felelős kormánybiztos által jegyzett prezentáció szerint a kollégiumok 17,6 hektáron épülhetnek meg. Ezzel több mint tízezer hallgató számára biztosítanának modern elhelyezést. A korábbi elképzelések szerint a diákszállásokra a közösségi terekkel együtt 16,2 hektár jutott volna. A módosított koncepcióban az szerepel, hogy a Fudan Egyetemet és a közösségi tereket együttesen 22,2 hektáron alakítanák ki.

A változás annak az eredménye, hogy a kollégiumok és a Fudan Egyetem helyet cseréltek egymással a mintegy 135 hektár tervezési területet lefedő Déli városkapu projektben. A Fudan az északi részre került volna, de ez Palkovics László közlése szerint ellehetetlenült az itteni vegyes (állami, fővárosi, kerületi és magán-) tulajdonviszonyok miatt. Ezért született az a döntés, hogy az egyetem a tisztán állami tulajdonban lévő, a Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ág menti területen valósuljon meg, amelyet eredetileg a kollégiumoknak szántak a még a Budapest Fejlesztési Központ által vitt tervezésben. A diákszállások az északi részt kapják meg.

Az ITM-es anyag azt is leszögezi, hogy nincs tervezési, finanszírozási, kivitelezési vagy egyéb megállapodás sem a kollégium, sem az egyetem, sem pedig a közösségi tér elemeiről. „A részletek kidolgozása a nyitott kérdések tisztázása után kezdődhet meg. Minden eddigi előkészítő tevékenység jövőbeli döntést alapoz meg, a már meghozottak a Diákváros és az egyetem létrehozásának koncepciójára terjednek ki. Mindkét projekt az érdekeltek bevonásával, teljes transzparencia mellett valósul meg.”

A 2024-es olimpiai pályázattól való visszalépés alapvetően rendezte át a Déli városkapu fejlesztést, amely Csepel-Szigetcsúcsot a budapesti játékok egyik fő helyszínének szánta, az olimpiai falu is ide épült volna. A kandidálás 2017 elején lekerült a napirendről, addigra viszont már ismert volt a 2016-os kormányhatározat a magyar egyetemi kollégiumi kapacitás növeléséről és modernizációjáról. A Diákváros kollégiumi modulja így került képbe ezen a helyszínen. Az ITM kiemelte, hogy az egyetemi beruházás is a kezdetektől fogva a projekthez tartozott. Ennek megerősítésére hivatkozik a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának egy 2019. decemberi ülése, amelyen a többi elem mellett bemutatták, hogy „a lepusztult, lerobbant területen zöld, emberközpontú egyetemváros épül”. Ezzel összefüggésben Palkovics László prezentációjából kiderült, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai államfő 2014-ben állapodott meg egy kínai–magyar egyetem Magyarországon történő felállításáról. Ennek első mozzanataként értelmezhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank, a sanghaji Fudan Egyetem, Matolcsy György jegybankelnök, az intézmény tudományos tanácsadó testületének tiszteletbeli tagja és a Budapesti Corvinus Egyetem együttműködésében létrejött és működik a Fudan Egyetem Budapesti Campusa mint egy külföldi székhelyű egyetem magyarországi működési engedéllyel rendelkező telephelye.

Oda-vissza működik

A világ legjobb egyetemei között számon tartott Fudan világszerte többtucatnyi közös képzést indított külföldi egyetemekkel nemcsak Nyugat-Európában, hanem az Egyesült Államokban és Ausztráliában is. A Kínai–Dán Oktatási és Kutatási Központ, a Sino-Denmark Center 2010-ben alakult nyolc dán egyetem, a Kínai Tudományos Akadémia és a Kínai Tudományos Akadémia Egyetemének partnerségeként. A sanghaji Tongji Egyetem 2012-ben jelentette be, hogy az olasz kormánnyal együttműködve campust hoz létre Firenzében. A Beijing Normal University Walesben, a Cardiff Universityn alakított ki intézetet. Romániában 2018-ban alakult meg a Sino-European International Business School egy sanghaji és egy román egyetem együttműködésében, szintén 2018-ban a Peking University megnyitotta saját, önálló campusát az Egyesült Királyságban, Oxfordban. A gyakorlat viszonos: a nyugati egyetemek 2004-től vetették meg a lábukat Kínában. A Harvard University 2010-ben Sanghajban, a Yale University 2014-ben Pekingben nyitott központot. | VG