Lassan egy éve tart az élelmiszerek drágulása világszerte

Már tizenegy hónapja folyamatosan nőnek a nemzetközi élelmiszerárak, így a gabonafélék és a cukor ára is – írja az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) közleményében.

A FAO élelmiszerár-indexe 1,7 százalékkal emelkedett március óta, és 30,8-del az elmúlt egy év során.

Ezzel a nemzetközi kereskedelem jelentős élelmiszer-alapanyagait nyomon követő mutató 2013 óta a legmagasabb értékére kúszott, és nominális értékben is csupán 12 százalékkal marad el a 2011 februárjában mért történelmi rekordértékétől.

A cukor árindexe 3,9 százalékkal emelkedett az elmúlt hónapban, amivel közel 60 százalékkal szárnyalta túl a tavaly áprilisi értéket. A fő okot az esetleges ellátási nehézségek jelentik, amelyeket a brazíliai betakarítás lassúsága körül aggodalmak és a franciaországi fagykár idézhettek elő.

A növényi olajok összességében 1,8 százalékkal drágultak a pálmaolaj bizonytalan termelési kilátásaiból fakadó magasabb nemzetközi jegyzése miatt. A szója és repce szintén drágábban cserélt gazdát, a napraforgó ára valamelyest mérséklődött.

A hús ára 1,7 százalékot emelkedett áprilisban a szarvasmarha, birka, és sertés iránti kelet-ázsiai stabil kereslet hatására. A baromfihús ára változatlan maradt a kiegyensúlyozott piaci helyzetnek köszönhetően.

A rövid életű márciusi visszaesés után a gabonafélék ára 1,2 százalékkal nőtt, és így 26 százalékkal haladta meg a tavaly ilyenkori értékét. A kukorica ára 5,7 százalékkal erősödött (66,7 százalékkal túllépve a 2020 áprilisi szintet) miután az Amerikai Egyesült Államokban a vártnál kisebb területen vetettek kukoricát, továbbá az argentin, brazil és amerikai termés körüli aggodalmak miatt. A búza ára a nemzetközi piacokon stabil maradt, a rizs, árpa és cirok valamelyest olcsóbb lett. A vaj, sajt és a sovány tejpor iránti töretlen ázsiai importkereslet további 1,2 százalékos áremelkedést generált.

Új becslések a gabonára

Friss előrejelzések jelentek meg a FAO gabonakészletek és -igények gyorsjelentésében. A teljes globáls gabonatermést a 2020-as szezonban 2767 millió tonnára várják, 2,1 százalékos növekedést prognosztizálva.

A gabonafélék iránti igény is nő (+2,7 százalék), főként a szemestermények iránti sosem látott kereslet miatt az amerikai és kínai terménypiacokon.

A gabonakészletekre vonatkozó előrejelzést lefelé módosították a korábban várthoz képest, ezzel a 2021-es szezon végére 805 millió tonna gabona állhat majd a raktárakban – 2,3 százalékkal kevesebb, mint a szezon kezdetén.

A gabonafélék világkereskedelme közel 6 százalékkal is bővülhet, köszönhetően a szemestermények, rizs és gabona iránti keresletnek, és ezzel a 2020–21-es szezonban elérheti a 467 millió tonnát is.

A búzatermést 778 millió tonnára becsülik a FAO szakértői, vagyis 0,5 százalékkal többre a tavalyinál az erős európai termelésnövekedés miatt. A búza felhasználása is nőhet 0,9 százalékkal, 770 millió tonnára.

A becslések további emelkedést mutatnak a szemestermények esetében is a brazíliai, kínai, ukrán és amerikai termőterületek növekedésével és a bőséges EU-s terméssel párhuzamban.

A nyárra rendeződhet a boltok forgalma

A vásárlók számának korlátozása nem okozott fennakadásokat, a meghosszabbított nyitvatartáshoz viszont még újból hozzá kell szokniuk az embereknek – derült ki a Világgazdaság körképéből.