Nagy vonalakban megegyezett a Volkswagen-konszern a dízelbotrányba belebukott Martin Winterkornnal, aki aktív szerepet játszott az éveken át folytatott csalássorozatban. A Volkswagen érthető módon le akarja már zárni az öt és fél éve az Egyesült Államokban kipattant botrányt, ám ez még ezzel az aktussal sem fog menni, hiszen a rászedett autótulajdonosok, valamint a manipulációkkal megkárosított befektetők által indított perek Európában még folyamatban vannak.
Sem Winterkorn, sem a börtönkörülményekhez már hozzászokott egykori Audi-vezérigazgató, Rupert Stadler bűnügyi elszámoltatása nem ért még véget.
A győri Audi két korábbi vezetője a vádak szerint tudott a csalásokról, de az ilyenkor szokásos módon az alsóbb szintű vezetőkre próbálták hárítani a felelősséget.
Fotó: Frank Hoermann / Sven Simon / DPA / AFP
A Business Insider információi szerint Winterkorn tízmillió euróval vezekelhet, a kártérítést a konszern legfelsőbb döntéshozó szerve, a felügyelőbizottság múlt hét végén állítótag már jóvá is hagyta, a részleteket azonban csak e héten tárják a nyilvánosság elé. Winterkornt a vállalaton belül kötelességszegéssel vádolják, ám ő ezt kezdettől visszautasítja. A lap úgy tudja, az ex-vezérigazgató végül belement az alkuba, amely a vezetőtársait is érinti. Az egyezséget a júliusi éves közgyűlésen szentesíthetik.
A dízelbotrány eddigi igazolt számlája 32 milliárd euró, ennek döntő részét az Egyesült Államokban fizették ki – katonatiszt módjára.
Mint ismert, a laboratóriumi tesztkörülmények között a német fejlesztésű „trükkös” szoftvernek hála a szigorú amerikai szabványoknak megfelelő károsanyag-kibocsátást produkáló VW-k, Porschék, Audik és Skodák az útra kiérve már szabadon eregették magukból a klímakárosító gázokat. A dízelbotrány felelősei kikerültek a VW-konszern vezetéséből, a helyükbe lépők erőfeszítései beérni látszanak: a márka becsületét visszaszerezték, a Volkswagen a zöldátállás egyik élharcosává lépett elő. Nem véletlen, hogy a felügyelőbizottság élére hetekkel a 2015. szeptember közepén kipattant botrány után kinevezett, most 70 éves Hans Dieter Poetsch úgy döntött, újabb öt évre elvállalná a posztot, s ebben a tagok is támogatják.
Eközben a VW egyik fő riválisánál is zajlik az élet:
a Daimler a Handelsblatt értesülései szerint egy egymilliárd eurós program keretében radikálisan csökkenti európai bemutatótermeinek és szervizpontjainak a számát.
Nagy-Britanniában, Belgiumban és Spanyolországban összesen 25 egységet számolnak fel, ezzel 2800 dolgozójuk marad munka nélkül. Egyelőre Európában másutt nem kerül le a Mercedes-logó a hasonló funkciójú ingatlanjaikról. Kínában viszont nagy lendülettel folytatják előretörésüket a stuttgartiak. Hétfői bejelentésük szerint kínai vegyesvállalati partnerükkel, a BAIC Motorral közösen úgy döntöttek, hogy egy pluszműszak és egy pluszmunkanap beiktatásával 45 százalékkal megnövelik két pekingi gyáruk kapacitását.
A Beijing Benz Automotive Co.-ben (BBAC) 49 százalék a Daimler részesdése és 51 százalék a BAIC-é, amely egyébként maga is 5 százalékos részvénypakettel rendelkezik a Daimlerben. A kapacitásbővítést a kínaiak luxusautók iránti mérhetetlen igényére válaszul határozták el. A hírre a BAIC részvénye a hongkongi tőzsdén 5, a Daimleré Frankfurtban közel 1 százalékkal drágult.
A döntés logikus is, hiszen ma már Kínában több Mercedest adnak el, mint az Egyesült Államokban és Németországban együttvéve – emlékeztet a Reuters.
Tavaly az előző évinél 8 százalékkal több, 611 ezer kínai Mercedest helyeztek forgalomba. A két üzemük évi 250, illetve 290 napos kapacitással termelt, ezt most egységesen 312 napra húzzák fel, egyikükben pedig egy hét és fél órás extra műszakot vezetnek be. A kapacitásfejlesztés költségeiről nem közöltek adatokat, és arról sem, hogy a gyártandó több mint kétszázezres pluszmennyiségből mennyi lesz az elektromos autó. A BBAC-nek már van egy pekingi villanyautógyára évi 150 ezres kapacitással.
A Daimler emellett a BAIC kínai riválisával, a Geelyvel is szövetkezett egy elektromos Smart-gyár építésére. Az ügy pikantériája, hogy a Geely 9,7 százalékban szintén tulajdonos a Daimlerben. Kína 2025-re el akarja érni, hogy az újautó-eladásoknál 20 százalékot képviseljen a részben vagy teljesen elektromos hajtású gépjárművek aránya.
