Évtizedes csúcson az egészségügy kiadásai
Több mint egy évtized múltán ismét 5 százalék fölé ugorhatnak a GDP arányában mért, egészségügyre fordított állami kiadások, miután jövőre csaknem 1600 milliárd forinttal szán többet a kormány erre a területre, mint 2010-ben – derült ki a jövő évi büdzsé számaiból. Nyugdíjra és egyéb ellátásokra 2022-ben 4162 milliárd forintot tervezett be a kabinet, 6,5 százalékkal többet, mint az idén,
Valamennyi területre többet kíván elkölteni jövőre a kormány, ezúttal az állam működési kiadásai mellett a jóléti és gazdaságfejlesztési kiadások is számottevően bővülnek. Egyik területen sem tapasztalható azonban akkora mértékű forrásbevonás, mint az egészségügyben, amelyre 36 százalékkal tervezett be többet a kabinet. A leglátványosabb felfutás a kórházak esetében tapasztalható, az elmúlt bő évtizedben gyakorlatilag megháromszorozódott az állami ráfordítások értéke,
Bár a jóléti kiadások összességében 11,6 százalékkal emelkednek, a büdzsé összkiadását nézve tovább csökken az arányuk, 2022-ben már csak 55 százalék lesz, szemben a 2010-es 62 százalékkal. Az egyetemi struktúraváltással összhangban vonul ki az állam a felsőoktatás finanszírozásából,
Ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy a kormány a klasszikus szociális támogatási programok helyett elsősorban különböző adókedvezményeken keresztül érvényesíti a kormányzati szakpolitikai prioritásokat. Ebbe a sorba illeszthető a családi adókedvezmény rendszere, a legutóbb beígért, hozzávetőleg 600 milliárdos költségvetési terhet jelentő adó-visszatérítés, a 25 év alattiak kedvezménye, ezek együttes értéke pedig jócskán meghaladhatja 2022-ben az ezermilliárd forintot. A korábbi évekhez képest abban nincs eltérés, hogy egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a büdzséből az állam gazdasági, fejlesztési célú kiadásai, egyetlen év alatt 28 százalékkal bővültek, csak a közlekedési ágazatra jövőre 320 milliárd forinttal jut több, mint az idén. 2010 óta több mint a háromszorosára emelkedtek az állam ilyen típusú kiadásai, az pedig mindenképpen új fejlemény, hogy meghaladják a működési kiadásokat is.
Kevésbé örömteli, hogy a növekvő adósságterhek miatt jövőre csaknem 350 milliárddal többet kell elkölteni adósságkezelésre. Bár a gazdaság a növekedéssel együtt kinőheti az államadósságot, a magyar állam törlesztési kötelezettsége éves szinten továbbra is a bruttó hazai termék 2-3 százalékát teszi ki.
