Láng András, az SPB Befektetési Zrt. privátbankára
A Biden-adminisztráció áprilisban kétezermilliárd dollárt megközelítő infrastruktúra-fejlesztési tervet jelentett be, amelyet elsősorban a 21 százalékos társasági adókulcs emeléséből finanszírozna. Az Egyesült Államokban 2017 előtt a vállalati nyereségadó 35 százalékos volt, a Trump-adminisztráció csökkentette 21 százalékra.
Trump adóreformjának gazdasági hatásai
A Trump-kormány adóreformja előtt az Egyesült Államokban bejegyzett vállalatoknak 35 százalékos vállalati nyereségadót kellett fizetniük, még akkor is, ha a nyereségük olyan külföldi országból származott, ahol sokkal alacsonyabb a társasági adókulcs.
A törvényhozók azonban már 2017 előtt is hagytak kiskapukat.
Abban az esetben, ha a külföldön szerzett nyereség a külföldi országban maradt, a társasági adót nem kellett 35 százalékra kiegészíteni. Ezt a fajta adóelkerülési módszert az USA legnagyobb vállalatai – például az Apple vagy az Amazon – előszeretettel alkalmazták. Hogy bezárja ezt a kiskaput, a Trump-kormány regionális adózási modellre váltott: a külföldön „ragadt” likvid pénzeszközök után – amelyek az idegen országban megszerzett nyereségből származnak – egyszeri 15 százalékos extra adót kell fizetni.
Az adótörvény szerint a társasági adókulcs mértéke attól függ, hogy mely országból származik a megtermelt nyereség. Az adórendszer továbbá limitálja a kamatköltségekből levonható adót: ha a vállalat kamatköltségei meghaladják az üzemi eredmény 30 százalékát, akkor az összeget már nem lehet levonni az adóalapból. Összességében elmondható, hogy a Trump-adminisztráció adócsökkentése pozitívan hatott azokra a vállalatokra, amelyek kevés idegen tőkével rendelkeznek, és negatívan érintette a magas adósságrátájú cégeket.
Biden javaslatának gazdasági hatásai
A Biden-kormány a 21 százalékos társasági adókulcsot 28 százalékra emelné. Ha emelkedik a társasági a cég azonos bevételek mellett kevesebb adózás utáni eredményt tud elkönyvelni, azaz a vállalat értéke a visszaeső cash flow termelő képessége miatt csökken. Habár ez az összefüggés leegyszerűsítve igaznak tűnik, a társasági adókulcs emelése valójában különféleképpen hat a vállalatokra annak függvényében, hogy mely szektorban tevékenykednek.
Azok a szektorok, amelyekben a cégeknek nagyobb mozgásterük van az adóalap csökkentésére, előnybe kerülnek más szektorokhoz képest.
A technológiai vállalatoknak például magasak a kutatás-fejlesztési költségeik, immateriális javak és szolgáltatások értékesítéséből származik a nyereségük, s ezekkel jelentős mértékben tudják csökkenteni a ténylegesen kifizetett effektív adókulcsot. Véleményem szerint az adóemelés a koronavírus által már eddig is sújtott hotelláncokat és kiskereskedelemmel foglalkozó cégeket fogja leginkább negatívan érinteni, mivel ennek a két szektornak van a legkevesebb mozgástere az adóalap csökkentésére.
Az elnök 21 százalékos globális vállalati adóterve
Biden a vállalati nyereségadó emelésén kívül egy globális minimum társasági adókulcs bevezetését is tervezi, amely fontos pontja volt a hét végén lezajlott G7-csúcsnak. A világ hét vezető országának államfője támogatta az adó bevezetését, a terv megvalósulásához azonban 139 ország beleegyezése kell. A globális bevezetése esetén már nem érné meg a vállalatoknak a korábbi adóparadicsomokban, például Panamában vagy a Kajmán-szigeteken bejegyezni a cégüket.
A magánszemélyek is többet fizetnének
A vállalati adókulcsok emelése mellett a Biden-adminisztráció a magánszemélyek tőkenyereség-adójával is foglalkozott. A javaslat első pontja a Trump-adminisztráció adókedvezményeinek eltörlése. Biden a magánszemélyek tőkenyereségből származó jövedelmét a személyi jövedelemadóhoz hasonlóan progresszívvá alakítaná át: a legfelső adósávba azok kerülnének, akiknek a befektetéseikből származó jövedelmük meghaladja az egymillió dollárt. A Biden-adminisztráció legfőbb érve az adóemelés mellett, hogy ez csupán az amerikai lakosság legvagyonosabb részét, 0,32 százalékát érintené. Ez azonban korántsem ennyire egyértelmű.
Amerika leggazdagabbjai számára a szövetségi tőkenyereség-adó a duplájára, 39,6 százalékra nőne.
Ha ehhez hozzáadjuk az állam és az Obamacare után fizetett adókat, akkor a magas rátával rendelkező államokban a tőkenyereség után fizetett adó együttesen akár az 50 százalékot is meghaladhatja. Miután Amerika legvagyonosabbjai birtokolják a vállalatok részvényeinek egyharmadát, Bidenék adóemelési terve közvetetten, de minden befektetőt érinteni fog. A tőkenyereség-adó emelése a befektetésektől elvárt hozamot növeli, ez pedig egyes cégek esetében eladási hullámot generálhat.
Összegezve úgy gondolom, hogy ha a Biden-adminisztráció adóemelési tervei részben vagy egészben megvalósulnak, nem a kívánt eredményt fogják meghozni Egyesült Államok gazdaságának. Véleményem szerint az adóemelésekből befolyó többletbevétel nem a megfelelő helyen és mértékben fog lecsapódni, és lesznek olyan vállalati iparágak, illetve személyek, akik annak ellenére, hogy az adminisztrációnak nem célja hátrányba hozni őket, közvetetten mégis veszíteni fognak.
