Havonta emelheti az alapkamatot az MNB

Az alapkamatot 30 bázisponttal, 0,9 százalékra emelte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a tegnapi kamatdöntő ülésen. Az inflációs és a GDP-előrejelzését egyaránt felfelé módosította a jegybank. Márciusban még csupán 3,8-3,9 százalékos fogyasztói árindexet vártak 2021-re, amit 4,1 százalékra emeltek. A GDP-prognózis 4–6 százalékos sávját 6,2 százalékra javították. Matolcsy György, az MNB elnöke a döntés utáni sajtótájékoztatón rámutatott: a gyors kilábalásnak az infláció emelkedése az árnyoldala, ami ellen a jegybanknak kötelessége fellépni. Az erős árnyomás azt jelzi, hogy – a magas átoltottságnak köszönhetően – a magyar gazdaság nyitása négy-hat héttel megelőzi az EU többi országáét. Matolcsy György hangsúlyozta: havi kamatemelési ciklusba kezdenek, amely addig tarthat, amíg az infláció fenntarthatóan visszatér a 2–4 százalékos célsávba. A döntéseket az adatok alapján hozza meg az MNB, az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz együtt mozoghat, így ismét a három hónapos betéti eszköz lesz az irányadó ráta. Virág Barnabás alelnök elmondta: a hozamgörbe hosszú végére ható eszközök kivezetése is megkezdődik a következő hónapokban, az állampapír-vásárlási programról a 3000 milliárd forintos felülvizsgálati keret elérésekor dönthetnek, a jegybank tartós állampapírpiaci jelenlétre készül.

Kamatemelésre számított a piac, a havi lépésközök azonban meglepetést okoztak – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Az MNB kivágta magát a nehéz helyzetből, ám a havi kamatdöntések újabb nagy feladatot adhatnak. Török Zoltán a frissített előrejelzéseket reálisnak tartja, az elemző 4,3 százalékos inflációra számít idén, illetve 3,6 százalékosra jövőre, a GDP 6, illetve 5,5 százalékkal nőhet. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője emlékeztetett: az infláció a tavaszi hónapokban 5 százalék fölé emelkedett, ezért az MNB proaktív jelleggel emelte a kamatokat. Idén adatvezérelt módon, havi kamatdöntő ülések jöhetnek, az év végén 1,5 százalék lehet az alapkamat. A szakértő szerint a ciklus 2022 elején érhet véget, amikor 1,65 százalék lehet az irányadó ráta. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője meglepetésnek értékelte, hogy a jegybank idei inflációs várakozásait 4 százalék, azaz a célsáv fölé emelte. Az inflációs pálya azt jelzi, hogy a korábbinál nagyobb hangsúlyt fordítanak az egyensúlyi mutatók – köztük az infláció – javítására a következő időszakban.

A kamatemelés az elemzői konszenzusnak megfelelő volt, de a piac nagyobb lépést várt, ezért gyengült a döntés után a forint árfolyama – jegyezte meg Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki arra számít, hogy 15 bázispontos lépcsők lesznek a kamatemelési ciklusban. Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője rámutatott: a tegnapi kereskedésben a kamatemelés bejelentése után ki is lépett az árfolyam a trendvonal alól, de ez egyelőre csak kiszúrásnak tekinthető. A közlemény megjelenését követően azonnal erősödni kezdett a forint, mivel hangsúlyozták, hogy nem egyszeri szigorító lépésről van szó. A szakértő hozzátette: a technikai kép alapján forinterősödés várható a következő időszakban.