Koncesszióba szerveznék az autópályákat
Meghirdették a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és felújítására, valamint üzemeltetésére és fenntartására vonatkozó koncessziós közbeszerzési eljárást. A hirdetmény a magyarországi, többségében a már meglevő és az egyes létrejövő gyorsforgalmi úthálózati elemekre terjed ki. Összességében 1662 kilométer alaphálózatról és 381 kilométer kiegészítő hálózatról van szó. Ennek a kezeléséért rendelkezésreállási díj és szolgáltatási díj is járna az üzemeltetésbe adás időpontjától a koncessziós időszak lejártáig. A koncesszió időtartamát 420 hónapra, vagyis 35 évre tervezi az ajánlatkérő, a Nemzeti Koncessziós Iroda. A fejlemény kapcsán a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) közleményt adott ki, amely szerint a kormány döntése értelmében Magyarország több más európai országhoz hasonlóan koncessziós konstrukcióban valósítja meg az autópálya-felújításokat. Ezt a közleményben azzal indokolták, hogy az európai uniós tárgyalások eredményeképpen Magyarország várhatóan sem a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF), sem a többéves pénzügyi keret (MMF) terhére nem tud majd önállóan autópályát építeni. A közutat nem támogató brüsszeli álláspontra egyébként jó példa a kalocsai Duna-híd finanszírozása, amelyet információink szerint nem fogadott be az EU, ezért hazai közpénzből épül meg.
A KTK szerint a koncessziós közbeszerzési eljárás eredményeképpen a gyorsforgalmi úthálózat – tehát az autópálya, a gyorsút és az autóút – fejlesztése hamarabb megtörténhet. Kiemelték, hogy a koncessziós modell finanszírozása az államadósság-kezelés konzervatív kormányzati keretében valósul meg, az államadósság érdemi növelése nélkül. Arra is kitértek, hogy a gyorsforgalmi utak használatával összefüggő jövőbeli állami útdíjbevétel fedezi majd az új koncessziós modellben felmerülő fejlesztési, fenntartási és üzemeltetési díjakat. Ezek mértéke egyelőre nem ismert, de biztosan sok tíz-, akár százmilliárdos tétel lehet évente. Abban, hogy mindezt a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) által beszedett e-matrica és e-útdíj-pénzekből fizetnék, nincs újdonság: a NÚSZ évi bruttó 350-360 milliárd forint körüli útdíjtömege eddig is a központi büdzsébe folyt be a közúthálózat kezelésére.
A koncesszió terve tudomásunk szerint hosszabb ideje körvonalazódik. A korábbi előterjesztések egyikében már szintén az EU-s forrás hiányával indokolták a modellváltást. Ebben hangsúlyos érv volt az is, hogy az országos gyorsforgalmi hálózat kiterjedése elérte az elméleti maximumát, a további bővítés és üzemeltetés pedig kifejezetten magas költségeket feltételez. Az, hogy mindezt 35 évre szétterítenék, kedvezhet a költségvetés teherbíró képességének és tervezhetőségének. Az állam körülbelül évi 500 milliárd forintot fordít útépítésre és -fenntartásra. Ha egy esetleges koncessziós szerződést ennél alacsonyabb díjakkal kötnek meg, az előnyös lehet pénzügyi szempontból.
Az ajánlatok, illetve jelentkezések benyújtási határideje július 5. Kérdés, hogy a hazai cégek közül hány alkalmas a feladatra, amely sok száz kilométernyi út tervezését, felújítását, építését, műszaki ellenőrzését és karbantartását is magában foglalja. A nyertes konzorcium is lehet, de a pályázók körét több feltétel is szűkítheti. Ilyen például, hogy a beruházási terv finanszírozhatóságának alátámasztására minimum egymilliárd euró pénzügyi eszköz meglétét kell igazolni.
