Öt helyet lépett előre Magyarország

Öt helyezést javítva, a 42. helyen végzett Magyarország az IMD nemzetközi versenyképességi rangsorában – derült ki az intézet jelentéséből. Varga Mihály pénzügyminiszter a friss elemzésre reagálva elmondta: a visegrádiak közül csak Csehország előzi meg Magyarországot, és a tágabb régióban is jó a hazai helyezés. Három területen volt nagyobb előrelépés: az adórendszer, a beruházások és a munkaerőpiac helyzetének javulásában. A beruházások listáján 30, az adózásén 12, a munkaerőpiacén és a foglalkoztatásén 7-7 helyet javított a magyar gazdaság. A Világgazdaság kérdésére a miniszter rámutatott: a közmű-engedélyeztetés határideje már most is sokkal rövidebb, mint korábban, de van lehetőség további javulásra.

A válság kellős közepén keveset érnek a versenyképességi rangsorok, a következő egy-két év elemzéseiből derülhet majd ki, hogy sikerült-e tartósan javítani a helyezésen – mondta a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Öt hellyel javítani a rangsorban elfoglalt helyünket jó eredmény, de a 64 országból a 42. helyen állunk, vagyis van még tere a fejlődésnek. A legjobb teljesítményt a gazdasági mutatókban érte el Magyarország, ami a válság elleni hatékony intézkedéseknek köszönhető. Nem egyoldalú a javulás, de a gazdasági növekedés dominálja. Az elemző hangsúlyozta: tavaly nem volt kiemelkedő versenyképesség-javító intézkedés, de a kényszerdigitalizáció javíthatott a magyar helyzeten. A közművekhez való hozzájutás az egyik legsúlyosabb korlátozó tényező a Magyarországon beruházó cégeknek, és bár volt javulás, további lépésekre lenne szükség. Virovácz Péter hozzáfűzte: egy zöldmezős fejlesztésnél 1-1,5 évbe is telhet a közművesítés, ami eltántoríthat egyes befektetőket, a cégalapítás és az építkezés viszont könnyen megy Magyarországon.

Egyre több olyan vállalatra van szükség, amely jelen van a visegrádi országok mindegyikében, és versenyképes termékeket exportál – mutatott rá Sass Magdolna, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja Világgazdasági Intézetének igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján. Sok cseh vállalat terjeszkedik külföldön, sőt van, amelyik Kínában nyújt pénzügyi szolgáltatást. Hasonló lépésekre lenne szükség a magyar cégeknél is. Wisniewski Anna, a Lengyel-Magyar Gazdasági Kamara ügyvezető igazgatója aláhúzta: a V4-ek elsősorban a tudás fejlesztésével léphetnek előrébb a következő években. Lengyelország és Magyarország között nincs megfelelő közúti, vasúti összeköttetés, ezért a két ország termékei nehezen cserélnek gazdát. Wisniewski Anna hangsúlyozta: Magyarország számára óriási lehetőség a lengyel piac, mivel nagy a vásárlóerő, viszont a kihasználásához versenyképes termékekre van szükség. Szilágyiné Bátorfi Edit, a Visegrádi Alap ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet: a visegrádi térség 86 százaléka széles sávú internettel lefedett, ami sokkal jobb arány, mint más európai térségekben.

A közlekedést azonban fejleszteni kell, az út a mostani Krakkó–Budapest vonatjárattal 12 óra, ez egy versenykerékpárosnak 10 óra lenne. Az ügyvezető igazgató hozzátette: az egyetemek besorolása miatt választanak a térségben nyugati egyetemeket az Erasmus-félév során, magasan jegyzett felsőoktatási intézményekkel a visegrádi országok is vonzók lehetnének.

A témában további írásunk a 8. oldalon olvasható.

A kihívásokra figyelmeztet az IMD

Az első számú kihívás még az idén is a koronavírus, valamint a járvány utóhatásai – olvasható az IMD elemzésében. Az infláció burjánzása is probléma. A munka­erő strukturális váltásával javulhat a foglalkoztathatóság. Fontos lenne, hogy az autóipari kapacitások megtalálják helyüket az e-mobilitásban. A jelentés szerint a közfinanszírozásra a koronavírus mellett a 2022-es választások is nyomást gyakorolhatnak.