Változhat a kalocsai híd finanszírozása

A tervek szerint 2023-2024-ben megindulhat a forgalom a Paks és Kalocsa között épülő új Duna-hídon

– erről Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára beszélt a közelmúltban egy online eseményen. Mondandója azért megnyugtató, mert a Világgazdaság információi szerint

a Paks és Kalocsa összeköttetését biztosító híd végül nem szerepel Magyarország Helyreállítási és ellenálló képességi tervében (HET), jóllehet az első változatában még „új Duna-híd” néven feltüntették azok között a projektek között, amelyeket az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásaiból kívánt finanszírozni a kormány.

Az Európai Bizottságnak benyújtott HET-ből tudomásunk szerint azért került ki ez a fejlesztés, mert Brüsszel szerint nem felel meg a klímacéloknak. Forrásaink ehhez hozzátették, hogy az Európai Unió alapvetően idegenkedik a közúti fejlesztésektől.

Csakhogy a híd fizikai kivitelezése az idén február elején a munkaterület átadásával elrajtolt. A térség országgyűlési képviselője, a kormánypárti Font Sándor április végén a közösségi oldalán arról számolt be, hogy látványos szakaszába érkezett a projekt, ugyanis a hídhoz vezető út nyomvonalán befejeződtek a régészeti feltárások, így megkezdődhetett a Duna-hídhoz vezető út építése. A folyó alacsony vízállása lehetővé tette a mederpillérek betonozását is. Ráadásul az építkezést kiemelt állami beruházássá nyilvánították, ezért a munkálatok finanszírozását értelemszerűen biztosítani kell. A megoldás az lehet, hogy a forrásokat vélhetően a központi költségvetés állja. A témában kerestük a Miniszterelnökséget, de lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást.

A Paks–Kalocsa új Duna-híd nem kis falat:

az RRF zöldközlekedési komponensében, a regionális közlekedési hálózatok fejlesztése során 99,3 milliárd forintot számoltak volna el rá a kapcsolódó úthálózat tervezésével és kivitelezésével együttesen.

A megvalósítást mintegy 92 milliárdért nyerte el még 2020 őszén a Duna Aszfalt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megrendelésében. Az összesen 946 méter hosszú átkelő, illetve az azt a környező településekhez és az M6-oshoz kapcsoló 512-es és 5124-es út mintegy 77 milliárd forintból készül el. Ehhez jön hozzá a Duna nyugati partján futó, észak–dél irányú útszakasz, amely Gerjent és Paksot köti össze . Ez az ütem nagyjából 15 milliárd forintból valósul meg.

A kalocsai híd RRF-ből való kikerülésével a zöldkomponens is némiképp módosult. A teljes érték 631 milliárd forint, amelynek meghatározó részét a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) által asztalra tett koncepciók adják:

a H6-os és a H7-es, valamint a H5-ös HÉV vonalának korszerűsítése 178, illetve 75 milliárd forintból.

Ehhez kapcsolódik a HÉV-járműpark 232,2 milliárd forintból lebonyolítani tervezett modernizálása, amin a BFK a Mávval közösen dolgozik. Mindez egyébként cáfolni látszik azokat a sajtóértékeléseket, amelyek a BFK háttérbe szorulásáról szóltak. Az Almásfüzitő–Komárom vasúti rendező szakasz átépítésére 20,1, vasúti automatizálására 30, kerékpárút-fejlesztésekre 43, a zöldbuszprogram végrehajtására pedig 52,7 milliárd forint juthat. Az Európai Bizottság és a Európai Tanács a jövő héten kezdi meg a koronavírus-járvány okozta válság utáni helyreállítást célzó uniós tagállami tervek, így a magyar HET jóváhagyását.