Az édesipar önmagához képest nőtt tavaly, de az élelmiszeripar más területeivel összehasonlítva már nem, ezért fontosak az Európában 283 ezer főt foglalkoztató szektornak kiírt felhívások, amelyekben az iparág nem más területekkel versenyez, így könnyebben jut forráshoz, és célzott fejlesztéseket hajthat végre – mondta Felkai Beáta Olga, az Élelmiszergazdasági és -minőségpolitikai Főosztály vezetője azon a konferencián, amelyet a Magyar Édességgyártók Szövetsége a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeummal szervezett az iparági trendekről.
A szektor Európában majdnem 15 millió tonna terméket gyártó 13 550 vállalata sokat fejleszt Felkai Beáta szerint:
az édesipar az egyik leginnovatívabb ágazat az élelmiszeriparon belül.
Vállalatai az elmúlt hat évben a tervezett 300 milliárd forint helyett végül 468 milliárd forint támogatáshoz jutottak. A pénz 43 százaléka a Vidékfejlesztési Programból származott, 20 százaléka pedig a Ginop-ból. Felkai Beáta ismertette, hogy júniusban egy 50 és 200 milliárdos keretű eszközbeszerzést és komplex fejlesztéseket támogató felhívást tettek közzé, 2023-ban és 2025-ben pedig további 250 milliárdra lehet pályázni.
A hazai édesipar nehézségei között sorolta fel Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke az alap- és a csomagolóanyag áremelkedését, a szállítókapacitások csökkenését és a munkaerő drágulását. Bár a kakaóbab tonnánkénti ára az öt éves átlagnak megfelelő 1600 font körül mozog, a következő éveknek várhatóan nő, mert az aszályok kialakulásának kockázata is erősödik az EU-ba szállító országokban. Míg az elmúlt 25 évben csupán 7 százalékkal emelkedett az aszály kialakulásának esélye, a következő 25 évben 37 százalék lehet akkor is, ha a szén-dioxid kibocsátást lényegesen visszaszorítják.
A fogyasztói szokások az egészségtudatosság irányába mutatnak: az egészséges kekszpiac értéke 5,9 milliárd forint volt 2021 márciusában
– mondta Hadnagy Melinda, a Mondelez Hungária Kft keksz termékkategóriáért felelős senior brandmenedzsere. Míg Európában legtöbben a bio termékeket keresik, Magyarországon inkább a csökkentett cukortartalmú kekszeket, második legnépszerűbbként pedig a gluténmenteseket. Az előző évhez képest a magas rosttartalmú termékeket az idén 359 százalékkal többen fogyasztják, de ez még mindig csak 9 százalékos részesedés jelent. A csökkentett cukortartalmúaknál és a cukormenteseknél 12 százalékos a növekedés (ez az adott piac 56 százalékát jelenti), a glutén-, és a laktózmentes kekszeket pedig 24, illetve 26 százalékkal vásárolják többen, mint tavaly, ez 18, illetve 7 százalékos piaci súlyt takar.
A kézműves nyalókát gyártó Foltin & Foltin múlt évi bevételei 28 százalékkal estek, miután a termékeit árusító párizsi Disneyland bezárta kapuit. Belföldön a vállalat 1,5 millió terméket adott el, ezeket egyedi igények szerint, kiválasztott formában, méretben, színnel, ízben, és csomagolással kínálja, cukormentes változatban is.
A drágább, minőségi termékeit főleg ajándékba vagy szervezetek reklámajándékként vásárolják.
Németh Ferenc, a Tutti kereskedelmi igazgatója az instant porok piacának növekedéséről számolt be. A Tutti tavalyi, 4,6 milliárd forintos árbevételének a fele származott az exportból, az italporok főként a Közel-Keleten voltak népszerűek. Az instant porok között is sokan keresik a laktóz-, és tejfehérje-mentes étrendbe illeszthető kávéital-port.
