Egyértelműen munkaerőhiány van, ugyanúgy, mint a járvány okozta válság előtt, a mostani hatékonyságunk azonban valószínűleg nem olyan huszáros – mondta a VG-nek Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) társelnöke, aki egyben a Videoton társ-vezérigazgatója is. Arra a kérdésünkre válaszolt, hogy milyennek látja a magyar gazdaság kilábalási esélyeit a helyreállását követően. A cégvezető hozzátette: nagyon eltérő helyzetben vannak a különböző iparágak. Az építőipar nagyon pörög, és a belföldi turizmus szintén jó formában van, ezek a szektorok pedig tipikusan gyorsan szívják fel a munkaerőt. Ez is az oka annak, hogy a munkaerőpiaci helyzet már most ki van feszítve. Nem véletlenül döntött úgy nemrégiben a kormány, hogy megkönnyíti a külföldi vendégmunkások bevonását. A digitalizálás és az automatizálás új lehetőségeket nyújt, aminek csak a megfelelő képzésekkel lehet teret adni.
Lakatos Péter szerint a gazdasági fellendülésnek nagyon sok árnyalata van. A hétköznapi ember nézőpontjából ugyan a magas foglalkoztatottságnak és az alacsony munkanélküliségnek kiemelt jelentősége van, azonban a gazdaság teljesítőképessége szempontjából már egyáltalán nem mindegy, hogy az adott létszámú foglalkoztatott milyen értéket tudott létrehozni, azaz mennyit és milyen eladási áron termelt.
A felzárkózás miatt szükségünk van arra, hogy jobban nőjön a hatékonyságunk, mint a fejlett országoké. Ehhez az elvárt pályához képest azonban az elmúlt két évben 4-5 százalékkal romlott a hatékonyságunk.
Nem arról van szó tehát, hogy az autógyárban 20 százalékkal kevesebb ember készít 20 százalékkal kevesebb autót, hanem különböző okokból nagyjából ugyanannyi dolgozó munkájának kisebb az eredménye
– mutatott rá, hozzátéve, hogy ebben közrejátszottak az elmúlt időszak anyagellátási gondjai, ugyanis hol alumínium, hol csip, hol meg fa vagy cement nincs elég.
Az MGYOSZ társelnöke szerint a válságban érdemben nem rendeződött át a világ, Magyarország esetében pedig a strukturális gyengeségek és erősségek ugyanazok, mint korábban voltak. Amikor nem válságkezelésről, hanem a jövő építéséről van szó, a kiemelt gazdaságpolitikai döntések kifutása minimum öt-tíz év, legyen az infrastrukturális beruházás, az oktatás modernizálása vagy az egészségügy fejlesztése.
Az, hogy mekkora a magyar a következő hónapban, nagyban múlik például azon, hogy éppen mennyi gépjárművet tudnak a nagy márkák eladni. Ám erre sem a magyar kormánynak, sem a magyar munkaerőnek nincs túl sok ráhatása. Annak viszont, hogy milyen egészségügyet építünk, milyen az oktatás, vagy hogy milyen szakembereket képzünk, több év után van csak látható eredménye
– tette hozzá.
A Videoton vezérigazgatója szerint ugyanez igaz a most folyó vagy mostanában eldöntött nagyberuházásokkal, támogatási szerződésekkel kapcsolatban is, amelyekről csak később derülhet ki, hogy mennyire voltak jó döntések.
