Az idei első fél évben a biztosítók szerződésállománya a járvány kitörése óta nem változott, azonban a díjbevételek megugrottak az előző év azonos időszakához képest, a növekedés üteme pedig a megelőző évek mutatói felé közelít – közölték a Deloitte szakértői. A Magyar Nemzeti Banknak a biztosítók üzleti teljesítményére vonatkozó legújabb jelentése adatait elemezve megállapítható, hogy tavaly a koronavírus-járvány nem okozott rendszerszintű sokkot a biztosítási szektorban, a korábbi évektől azonban elmaradó, mérsékelt ütemű növekedés jellemezte a biztosítók teljesítményét.
A vizsgált adatok alapján tavaly a biztosítók a koronavírus-járvány által teremtett új üzleti kihívásokra megfelelően reagáltak, ráadásul a korábban halogatott digitalizációs fejlesztések segítették az alkalmazkodást
– mondta el Gyuró László, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.
Hozzátette, a bevételi oldal az idén stabilizálódni látszik, azonban a koronavírus tovagyűrűző hatásaként továbbra is kevesebb új üzletet kötnek majd a biztosítók.
A tanácsadó szerint a járvány a magyar gazdaságban súlyponti átrendeződést hozott, nem pedig ágazatokon átívelő recessziót, ami a biztosítók fő mutatószámain is megfigyelhető:
szerződésállomány tekintetében az ágazat éves bázison 0,53 százalékos növekedést produkált, amit némiképp árnyal, hogy 2019-ben ez a mutatószám 3,2 volt.
Az élet- és nem élet termékcsoportok szerződésszám-alapú megoszlása a korábban tapasztalt 16-84 százalékos aránypár köré rendeződött.
Tavaly összesen 4,15 millió új szerződést kötöttek, ami 850 ezres csökkenés a válság előtti szinthez képest.
Ennek oka elsősorban a koronavírus miatt jóval kevesebb megkötött utasbiztosítás, ami azonban az állomány stabilitásán érdemben nem változtatott.
Szerzésszámok tekintetében az előző évhez képest változott a csatornák megoszlása is:
míg az ügynöki hálózat aránya 26 százalékon stagnált tavaly, addig az alkuszi csatorna súlya 40-ről 47 százalékra nőtt, és a hitelintézetek, direkt és egyéb csatornák részesedése ezzel szemben csökkent.
A tavaly realizált díjbevétel szintén lassabban, 5 százalékkal nőtt a korábbiakhoz képest. A kisebb mértékű bővülést a gépjármű-felelősségbiztosításokból származó bevételnövekedés lassulása, a vegyes életbiztosításokból származó díjbevételek visszaesése és az utasbiztosítási piac negatív teljesítménye okozta. A szektor biztosítástechnikai eredménye 12 milliárd forinttal, 19 százalékra emelkedett tavaly: a befektetések nem realizált vesztesége megugrott, és a nettó működési költségek is emelkedtek, azonban ezeket a negatív hatásokat bőven ellensúlyozta a díjbevétel növekedése és a kárráfordítások csökkenése.
Az idei első fél évben 0,8 százalékkal nőtt az állomány 2020 azonos időszakához képest.
A növekedés üteme elmarad a korábbi évek teljesítményétől. A díjbevételt tekintve 70 milliárd forintos (11 százalékos) bővülést tapasztaltak, az életbiztosítási termékek díjbevétele 18, a nem életbiztosítási termékek bevétele 7 százalékkal nőtt. A baleset-biztosítási piacot ugyanakkor felpörgette iskolakezdés.
Bár a bevételnövekedés mértéke visszatérhet a 2020 előtti szinthez, termékkategóriák szintjén jelentős különbség észlelhető: míg 2019 első felében a nem élet termékek díjbevétel-emelkedési üteme volt lényegesen magasabb, addig az idén az életbiztosítások, azon belül pedig a vegyes és unit-linked termékek teljesítettek várakozáson felül.
