A gazdaság robog, de közben a munkáltatók nem képesek betölteni az üres álláshelyeket, vagyis a Covid-válság előtti munkaerőpiaci állapot kezd visszatérni Magyarországon – kommentálta az adatokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, miután a Központi Statisztikai Hivatal közölte: augusztusban 4 millió 678 ezren dolgoztak, 26 ezerrel kevesebben, mint egy hónappal korábban, tavalyhoz képest viszont 164 ezerrel többen. A szakértő jelezte:
folyamatosan és jelentősen csökken a potenciális munkaerő-tartalék, ami az egyre jelentősebbé váló munkaerőhiányra hívja fel a figyelmet,
ugyanakkor az augusztusi adatok szerint a munkanélküliségi ráta 4 százalékon áll Magyarországon, vagyis lényegében négy hónapja stagnál a mutató.
Elemző szerint ez akár lehetne technikai hatás is, amennyiben a részadatok azonos arányban változnának, vagyis az aktivitás és a foglalkoztatottak létszámának alakulása. Ugyanakkor a részletes adatokból egyértelműen kiderül, hogy itt is csak minimális fluktuáció mutatkozott a nyári hónapok folyamán. A gazdaságilag aktívak száma valamivel 4,9 millió fő alatt stabilizálódott, ami továbbra is rekordnak számít.
Úgy tűnik tehát, hogy a hivatalos számbavétel alapján az aktivitás platózott és a jelenlegi munkaügyi szabályozási környezet és munkaerőpiaci súrlódások (lokalizáció, minőség) mellett nem képes érdemben tovább bővülni a munkaerőpiaci kínálat, vagyis az aktívak csoportjának létszáma
– emelte ki az ING szakértője, aki úgy látja, összességében egy nagyon lassú ütemben javuló munkaerőpiaci helyzetre lehet számítani. Ennek során az év végére 3,8 százalék közelébe mérséklődhet a munkanélküliségi ráta, ugyanis az emelkedő átlagbér képes lehet megnövelni az aktívak számát és a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben a piac hamar felszívná az új belépőket.
Németh Dávid a K&H Bank vezető elemzője azzal magyarázta munkanélküliségi ráta stagnálását, hogy annyival többen jelentek meg a munkaerőpiacon, ahány plusz álláshelyet betöltöttek. Ugyanakkor a foglalkoztatási ráta 63,4 százalékra nőtt a 15-74 éves korosztályban, ami egy év alatt 0,9 százalékpontos, az előző három hónapos periódushoz képest pedig 0,2 százalékpontos növekedésnek felel meg.
Az aktivitási arány 66,1 százalékos volt július és augusztus között, ami ugyancsak javulást jelent éves és háromhavi összevetésben. Ez az adat azért fontos, mert megmutatja, hogy a munkaképes korúak közül hányan jelennek meg a munkaerőpiacon
– tette hozzá Németh Dávid.
Amennyiben a járvány negyedik hullámában nem vezetnek be az előző három hullámban tapasztalthoz hasonló korlátozásokat, akkor folytatódhat a kilábalása, és a foglalkoztatás tartósan meghaladhatja a válság előtti szintet
– jelentette ki Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője, aki szerint az, hogy a foglalkoztatás a korábbi szinten van, részben az aktivitás növekedéséből adódik, részben pedig abból, hogy a korábban külföldön dolgozók egy része elvesztette munkáját és hazatérvén itthon helyezkedett el.
Ugyanakkor nagy kérdés, hogy a korábban külföldön dolgozó, de most hazatért munkavállalók mekkora része marad tartósan hazánkban.
Az idei első negyedév korlátozásokkal terhelt időszakában még ugyan látható csökkenést mutatott a foglalkoztatottság, amiből nagyon gyorsan helyreállt a nyár folyamán, de azért még látszanak utóhatások, ami a válság előttihez kissé magasabb szintjében is jelentkezik.
Néhány szektor, köztük a külföldiek keresletére építő budapesti turizmus teljes helyreállása még várat magára
– emelte ki Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában. Előrevetítette, hogy év második felében újra elérkezhet a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérversennyel járó munkaerőpiaci környezet, ami már a második negyedévtől kezdődően a fogyasztásra és a GDP-re is pozitív hatást fejt ki.
De ez egyben igazolja az aggodalmakat a felfelé mutató inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség gyors emelkedése a bérnövekedés ütemét is tovább gyorsítja, miközben a kínálati oldal több esetben még mindig nem épült fel teljesen
– figyelmeztetett a szakértő. A Takarékbank várakozásai szerint idén 4,0 százalék, jövőre pedig 3,3 százalék körül lehet a munkanélküliség.
