A várakozásoknál kisebb mértékben, 1,65 százalékra emelkedett az alapkamat az eddigi 1,50 százalékról, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanács ezzel párhuzamosan 15-15 bázispontttal 0,70 százalékra emelte az egynapos betéti, valamint 2,60 százalékra az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát.

Az egyhetes betéti kamat várhatóan szintén 1,65 százalékra emelkedik csütörtökön

– reagált a kamatdöntésre Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.  

Fotó: Vémi Zoltán

A szakértő szerint a forint gyengüléssel reagált a vártnál kisebb mértékű kamatemelés hatására. Az MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt, amit szinte minden oldalról érkező külső nyersanyagár sokkok mellett az újranyitás kereslet-kínálati súrlódásai okozhatnak.

Noha az infláció a jövő év elején bázishatások miatt gyorsan mérséklődhet, a minimálbér jelentős emelése mellett a szja-visszatérítés, a rendvédelmi állomány hathavi bónusza, az idén kifizetésre kerülő nyugdíjprémium, valamint a februári 13. havi nyugdíj kéthetes része mintegy 1000-1100 milliárd forinttal növeli a háztartások jövedelmét, ami érdemi lökést adhat a fogyasztásnak, a gazdasági növekedésnek, ugyanakkor az inflációnak is. 

Az infláció a nyár elején 5 százalék alá mérséklődött a tavaszi hónapok efeletti szintjéről, amit az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti extrém alacsony bázisa, valamint a dohánytermékek jövedéki adóemelése okozott, míg az inflációs nyomás átmeneti enyhülésére utal, hogy a maginfláció is 3,5 százalékra csökkent júliusban, ahonnan augusztusban kismértékben emelkedett.

Az őszi hónapokban az infláció újra emelkedhet, megközelítve a 6 százalékot, azonban a dohánytermékek jövedéki adóemelése jövő év áprilisáig kiesik a bázisból, ami 1,2 százalékponttal csökkentheti az inflációt. 

A nyersanyagárak robbanásszerű emelkedése továbbra is felfelé mutató kockázatokat jelent, mivel számottevő másodkörös hatással járhatnak, csakúgy, mint az újra megjelent munkaerőhiány hatására várhatóan élénkülő bérnövekedési dinamika. Egyes nyersanyagárak ugyanakkor lefelé korrigáltak az elmúlt három hónapban, ami mérsékelheti a további inflációs kockázatokat. Az inflációt az MNB megítélése szerint ugyanakkor a költségvetési kiadások tervezett növelése is fűtheti. 

Ezért az MNB proaktív jelleggel kamatemelési ciklust kezdett, ami az MNB iránymutatása szerint következő hónapokban határozott ütemben folytatódhat, így az következő két ülésen további kamatemelésekre számítunk, amivel az év végére 2 százalékra emelkedhet az alapkamat, azonban a később megjelenő inflációs kockázatok miatt nem zárható ki, hogy ennél magasabb szintre emelkedik az alapkamat. Ezt követően véget érhet a kamatemelési ciklus, mivel a jövő évi inflációs kilátásokat számos bázishatás javíthatja, így feltehetően nem lesz szükség további szigorításra. 

A brit Capital Economics is kiadott egy rövid reakciót a kamatemelésre, ez alapján azt írják: az MNB láthatóan lassított a szigorítási cikluson, a vártnál alacsonyabb mértékben emelt csak az alapkamaton. A szervezet azt várja, hogy a későbbi emelések is ezen magasságban mozognak majd. Ez már csak amiatt is várható, mert az év végére, jövő év elejére enyhülni fog az inflációs nyomás.

Az MNB szerint a jövő év elejétől csökkenni kezd az infláció, és a második negyedévében kerül ismét a jegybanki toleranciasávba. Várhatóan csak a jövő év második felében kerül a 3 százalékos célszint közelébe, míg korábban az év közepére várták ezt

– vélekedett Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője.

Hozzátette, hogy ezt a forgatókönyvet a járvány esetlegesen kialakuló, súlyos negyedik hulláma természetesen átírhatja, de már nem számítanak olyan szigorú korlátozásokra, mint tavaly és idén tavasszal, köszönhetően a viszonylag magas átoltottsági aránynak.

Az elemző várakozásai szerint az idei évben 4,3 százalékon alakulhat az éves átlagos infláció, mely jövőre 3,3 százalékra eshet vissza.

Varga Zoltán szerint a forint árfolyamát nem a jegybank döntése, hanem a kínai ingatlanpiac bizonytalanságai okozzák, amelyek a világ többi tőzsdéje esetében is zavart keltettek.

A szigorításban mindenki biztos volt, hiszen a jegybank korábbi kommunikációjából is számítani lehetett erre. Az emelés mértéke azonban meglepetés, a piac ugyanis 25-30 bázispontos szigorítást várt, ehhez képest csak 15 bázisponttal nőtt a kamat. Vagyis a jegybank lassított a kamatemelési tempón

– kommentálta a keddi kamatdöntést Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

A szakértő szerint a következő hónapokban az MNB 15 bázispontos kamatemeléseket hajthat végre, a szigorítások eredményeként pedig az év végén 2,1 százalékra növekedhet az alapkamat.