Folytatni kell a gazdaság ösztönzését, vigyázni kell, hogy az újraindítás utáni gazdasági helyreállás ne fulladjon ki – figyelmeztetett Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója az InfoRádió Aréna című műsorában. A jegybank korábbi alelnöke szerint fiskális élénkítés nélkül a kilábalás elakadhat. Úgy látja, a magyar gazdaság szerkezete megfelelő ütemben bővült a második negyedévben, ami igazolja, hogy a visszapattanás megtörtént. Az idén 7 százalék feletti, jövőre 5-6 százalék körüli növekedésre lehet számítani. Hosszú távon viszont ezt az 5 százalékos bővülést tartani kellene, de ehhez szükség van élénkítésre – szögezte le. Jelezte azt is, hogy Európában viszont elhúzódik a kilábalás, miközben Kínában már régen megtörtént.
Nagy Márton figyelmeztetett, hogy az alacsony kamatok és a pénzbőség kora hamarosan véget ér. A Fed és az Európai Központi éppen szigorítani készül, ami kihat a sérülékenyebb országokra, első körben Dél-Amerikára, Közel-Keletre, Ukrajnára, majd végül a dél-európai országokra. Hangsúlyozta, hogy Kelet-Közép-Európának erős az ellenálló képessége, sokkal kevésbé nőttek az államadósságok ebben a térségben. Magyarország stabilitását is mutatja, hogy az 5 éves CDS-felár 49 bázisponton van, ami 2007 óta nem volt ilyen alacsony. Hangsúlyozta, hogy a múlt heti devizakötvény-kibocsátás is időben történt, amikor még olcsón lehet forrást bevonni.
Nagy Márton azzal indokolta a kibocsátást, hogy az Brüsszelből nem érkeznek. Rengeteg ország megkapta ezeket a forrásokat, így versenyelőnyre tesznek szert, ráadásul a gazdasági szereplőknek korábban be is ígérték, így a tervezhetőség miatt is lényeges, hogy számoljanak velük. Ugyanakkor elképzelhető, hogy végül nem lesz rájuk szükség, akkor drágább és kint lévő forrásokat törleszthetnek. A főtanácsadó hozzátette azt is, hogy a jövőben tovább csökkenhet az államadósság, a kormány erről nem tett le. A következő válsághoz újra mozgásteret kell teremteni.
A és a garantált bérminimum kapcsán arról beszélt, hogy a kettő között az elmúlt években kinyílt az olló, emiatt is szükséges egy nagyobb emelés. A legkisebb kötelező munkabér mintegy 400-450 ezer embert érint, míg a garantált bérminimum esetén 2 millió főről beszélhetünk. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti konzultációban csak a minimálbér volt kérdés, a garantált bérminimum nem. Itt joggal várnak kompenzációt a vállalkozások.
Az kapcsán megjegyezte, az sosem áll meg a határoknál, de a Magyar Nemzeti Bank szerinte ebben a küzdelemben jól harcol.
Főleg most, amikor emelkednek az energiaárak, van jelentősége a rezsicsökkentésnek, ami éves szinten a költségvetésnek 200 milliárdba kerül. A hitelmoratórium meghosszabbítását azzal indokolta, hogy növekedés esetleg nem mindenkihez csorgott le.
