Óriásit ugrott 2021 második negyedévében a háztartások hitelállománya – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtök reggel kiadott tájékoztatójából. Az április eleje és június vége közötti időszakban az új hitelek folyósítása megközelítette a 2019 harmadik negyedévében tapasztalt kiugró számokat, így kijelenthetjük, a válságot már maguk mögött érzi a magyar háztartások többsége.
Összesen 814 milliárd forintnyi új folyósítás történt a három hónapban, ami már nem sokkal marad el az említett 2019 harmadik negyedévében folyósított 887 milliárdtól. A járvány alatt egyszer sem folyósítottak 700 milliárdnál többet egy adott negyedévben.
Június végén a háztartások fennálló tőketartozása 8912,2 milliárd forint volt, ez 446 milliárddal volt több, mint az előző negyedév záróértéke. Az MNB tájékoztatója szerint 2021 második negyedévében a megelőző negyedévhez képest a háztartási hitelek tekintetében mind a folyósítások, mind a törlesztések összege nőtt.
„A tárgynegyedévi folyósítás jelentősen meghaladta a törlesztések összegét, ami összességében növelte a háztartási hitelek állományát. A legnagyobb mértékben az áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelek állománya növekedett, amit nagyrészt a babaváró támogatáshoz kapcsolódóan nyújtott hitelek folyósítása indokolja” – olvasható a jegybank összegzésében.
A magyar háztartások április–június között 401 milliárd forintnyi tőkét törlesztettek vissza, ebből 163 milliárd volt előtörlesztés.
2021. június végén a háztartási hitelek 1,5 százaléka volt 90 napon túli késedelemben, ami 0,2 százalékpontos csökkenésnek felel meg a korábbi negyedévhez képest. A forinthitelek közül legnagyobb arányban a szabad felhasználású jelzálog- és a gépjárműhitelek voltak 90 napon túli fizetési késedelemben: előbbi esetében az állományok 4,8, utóbbi esetében a 7,8 százaléka haladja meg a 90 napos késedelmet.
A háztartások hitelállományának növekedése 2018 második negyedéve óta folyamatos, előtte inkább stagnálás volt jellemző. A mostani negyedév talán abban jelent újdonságot, hogy a bővülés az elmúlt negyedévekben megszokottnál nagyobb volt. Ezt elősegíthették a kedvezményes kormányzati hitelkonstrukciók is
– emelte ki a VG-nek Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője.
Hozzátette, hogy a hitelállomány növekedéséhez természetesen hozzájárul a hiteltörlesztési moratórium is, hiszen ez mérsékli a törlesztések nagyságát. A moratórium változtatása vélhetően emeli majd a törlesztések mennyiségét, így fékezi a hitelállomány növekedési ütemét. A moratórium fokozatos kivezetése ugyanakkor azt is üzeni, hogy a hiteleket előbb-utóbb vissza kell fizetni, ami segítheti azt, hogy a hitelfelvételeket a lakosság jobban átgondolja.
