A kormány energiapolitikájáról, a rezsicsökkentés megvédéséről tartott sajtóbeszélgetést Steiner Attila, a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár az Innovációs és Technológiai Minisztériumban. Az esemény első perceiben elhangzott az elmúlt időszakban gyakran ismételt mondat:

Európában rezsiválság van. A földgáz ára egy év alatt 400, a villamos energia ára 100 százalékkal növekedett Európában – a magyarországi rezsicsökkentés hatására átlagosan havonta 32 ezer forint marad a magyar családoknál.

Budapesten a legalacsonyabb a gáz és a villamos energia ára az uniós fővárosok közül: Bécsben és Berlinben a két-háromszorosát, Stockholmban a nyolcszorosát fizetik a lakossági gázért.

Fotó: Varga György / MTI

Steiner Attila úgy foglalta össze az Európai Bizottság szerdán kiadott javaslatcsomagját, hogy ezzel nagyjából azt üzeni az EB, oldják meg a tagállamok a rezsiválságot. Az államtitkár úgy véli, Brüsszel felelőssége többek között – a klímavédelemre hivatkozva – a hagyományos energiatermelés leépítése, illetve a gáz- és árampiac átmenet nélküli liberalizációja. Hozzátette, a magyar kormány ellenzi, hogy az EB az ipari kibocsátáskereskedelmi rendszerét (ETS) kiterjesztené a közúti közlekedésre és a lakosságra is, mert ez családonként havi 4–12 ezer forint pluszköltséget is jelenthet egy benzines autó vagy az otthoni gáztüzelésű fűtés esetében. Steiner Attila szerint ezzel szemben a kormánynak az a célja, hogy ösztönző programokat indítson, amelyeknek köszönhetően a lakosság úgy vehet részt a zöldátmenetben, hogy ez közben nem jelent terhet.

A nyolc intézkedésből álló klíma- és természetvédelmi akcióterv keretében többek között betiltják egyes egyszer használatos műanyagok forgalmazását, évente 1 millió fát ültetnek, illetve a naperőműveknél háromszor akkora kapacitást akarnak elérni, mint amekkora a paksi atomerőműé – egyébként már most is „vezetnek” a naperőművek.

Az Európai Unió által – hitelből – támogatott helyreállítási és ellenálló-képességi tervből 250 milliárd forint jutna az energetikai komponensre, ebből támogatnák a lakossági napelemes rendszer kiépítését is: a 158 milliárd forintos uniós támogatáshoz 43 milliárdos nemzeti költségvetési támogatás párosul, ami Magyarország eddigi legnagyobb klímavédelmi pályázati programja.

Steiner Attila hangsúlyozta, szakmai vita nincs közöttük Brüsszellel, ám a tárgyalások lezárultát nem várják meg, a program elindul, amit a magyar helyreállítási alapból fognak előfinanszírozni. Közel 35 ezer, az országos átlagjövedelemnél kevesebbet kereső háztartás részesülhet a támogatásból, így harmadával nőhet Magyarországon a megújuló energiát hasznosító épületek száma.