Kimazsolázzák a kínálatot a zöldhitelesek
Nagyon gyorsan beazonosították a potenciális vásárlók a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy hete elérhető NHP Zöld otthon programjának (ZOP) keretében kínált kedvezményes hitellel megvehető lakások körét, és kimazsolázták a kínálatot. Az egyik piacvezető budapesti lakásépítő vállalat, a Metrodom-csoport kereskedelmi igazgatója, Kricsfalussy Tamás a VG-nek elmondta: jelenleg két olyan projektjük van, ami a ZOP-nak megfelel, ebből az egyik csak jövőre készül el, a másikra, egy 189 lakásosra a múlt hónapban kapták meg a használatbavételi engedélyt. Itt a néhány hete még megvehető 20 lakásból hirtelen csak három maradt eladó, a többit elkapkodták a vevők. Ezek ráadásul mind 80 millió forint felett kínált lakások voltak, a vásárlók pedig mindannyian ZOP-osok.
A cég másik projektje jövőre készül el, de már ott is napról-napra csökken a szabad lakások száma – mondja a kereskedelmi vezető, akik szerint az új kedvezményes hitel olyannyira vonzó, hogy aki hitellel vásárol, mostantól már nem is akar más, piaci kamatozásút felvenni, hiszen azok törlesztőrészlete csaknem a duplája a ZOP-osnak és többségüknél jellemzően csak 5-10 évig rögzített a kamat.
Bár a kínálatban egyre több a BB-kategóriás energiatanúsítvánnyal kínált lakás, a közel nulla energiaigényre tervezettek mellett még nagyon sok a CC-kategóriás.
A lakásfejlesztő cégvezető szerint Pest megyében és Budapesten 500-600 darab idei átadású BB-s lakás lehet most elérhető, és másik 3-4 ezer olyan van, ami már épül és talán jövőre költözhető.
Növekszik a BB-sek aránya, a tavaly csináltatott – eladáskor a használt ingatlanokra is kötelező – energetikai tanúsítványok 5-6 százaléka, idén már a tizenvalahány százaléka volt BB-s, amiből a kiadott használatbavételi engedélyekkel kalkulálva az jön ki, hogy az újak fele éri el a jövő nyártól általánosan kötelező szintet.
Az ingatlan.com adatai szerint a “zöld otthon” és “zöld hitel” kifejezés most 600 ház, és 300 lakás hirdetésében szerepel.
Balogh László, a cég vezető gazdasági szakértője szerint az energetikai szigorítás és a zöldhitel új szempontot hozott be a piacra, eddig ugyanis nagyon kevés vevő volt hajlandó többet fizetni a környezettudatosságért a rendkívül árérzékeny hazai piacon. Üröm az örömben, hogy jelenleg kész vagy maximum fél éven belül költözhető, megvehető ingatlan nagyon kevés van, ezért a vevők többsége kénytelen tervezőasztalról választani. Ez – teszi hozzá Kricsfalussy Tamás – gyakorlati problémákat okozhat, hiszen a bankok ígéretre nem hiteleznek, a kölcsönszerződéshez átadás közeli állapotú ingatlan képes fedezetül szolgálni.
A BB-küszöb bevezetését eredetileg 2021. január elsejére tűzték ki, a kedvezményes lakásáfa miatti újlakáspiaci boom hatása, majd a koronavírus-járvány okozta válságé összeért, és esetenként sokéves csúszásba kerültek a kivitelezések.
Több ezer lakás és családi ház átadása késett, a kormány először idén nyárra, majd 2022 nyarára halasztotta a használatbavételi engedély kiváltásához szükséges energetikai követelmények szigorítását. Ez már minden bizonnyal elég lesz, véli a Metrodom szakembere, hiszen a közel nulla energiaküszöb eredeti határidejét 3-4 éve tudni lehetett, amelyik projekt nem zárul le nyárig, azzal egyéb problémák is vannak.
Családi házat sem egyszerű a kategóriaváltáshoz áttervezni, többlakásos társasházat meg úgyszólván lehetetlen, hiszen a megújuló energiát biztosító rendszereket, a hőszivattyút, a felületi hűtés-fűtést a falakba eleve be kell építeni. Utólag visszabontani ezért az éppen csak elkészült házat már gazdasági nonszensz, eladhatatlanul drágává tenné a lakásokat a plusz költségek miatt. Lehet zöldíteni a régi épületeket, lehet a kategóriákban feljebb lépni valamennyit, de a BB-kategóriát elérni régi épületekkel utólag nagyon nehéz, szinte lehetetlen. Ráadásul a zöld hitelhez még szigorúbb, évente és négyzetméterenként legfeljebb 90 kilowattórás négyzetméterenkénti energiafogyasztást kell garantálni, a BB-kategória kapuja viszont 100 kWh, a különbség okát nem tudni, ami tovább szűkíti a ZOP-kompatibilis kínálatot. Hogy ez milyen megfontolásból került be a követelményrendszerbe, az a piaci szereplők körében sem ismert – árulta el Kricsfalussy Tamás.
A kategóriaugrás ára
Az igazi ugrás a CC és a BB kategória között van, mert utóbbi fogyasztását már minimum 25 százalékban megújuló energiából kell biztosítani, ehhez viszont technológiaváltásra volt szükség. Korábban csak az ökoházak, a környezettudatos passzívházak voltak ilyen felszereltségűek.
Egy többlakásos társasháznál a két kategóriából adódó különbség négyzetméterenként 30-40 ezer forintot jelent a kiviteli önköltségben.
Családi házaknál ennél több a megrendelőre jutó költség, mert a hőszivattyút, napelemet, a falfűtést és -hűtést, vagyis a korábbinál drágább gépészetet egyedül kell finanszíroznia. A készházaknál nem kihívás a kategória lépés – mondta az ÉVOSZ szakmai tagozatának elnöke, Kárpáti József –, az épület tájolásától függően 3-4 millióval kerül többe egy 80 négyzetméteres BB-s ház a CC-s kategóriájúnál.
