Volt mostanában olyan statisztikai adat, amelyre ön is felkapta a fejét?
A statisztikai hivatalok feladatuknál fogva a legfontosabb információs csomópontok, a napi, heti, havi adatok gyűjtése, elemzése révén szinte testközelből láthatók a társadalom és a gazdaság jelenségei és ezek változásai. Ez mindig izgalmas, de a pandémia időszakában különösen az. A markáns változások, nehéz helyzetek idejét éljük az utóbbi másfél-két évben, ám a második negyedéves GDP-re mindnyájan felfigyeltünk, ugyanis a bruttó hazai termék volumene a nyers adatok szerint 17,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. Igaz, a bázisidőszak adata a járvány miatt különösen alacsonyan volt, de ezzel a növekedéssel a volumene már a járvány előtti, 2019-es szintet is meghaladja. Szintén váratlan volt, hogy a hazai foglalkoztatás szintje is magas maradt a járvány idején. Bár a leállások miatt érthetően esett valamelyest a munkavállalók száma, de a munkaerőpiaci mozgások nem hasonlítottak a korábbi válsághelyzetekben tapasztaltakhoz: a kormány és a munkáltatók is arra törekedtek, hogy munkában tartsák az embereket.
Mit jelentett a koronavírus-járvány a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) életében?
Sok szempontból érintett bennünket negatívan a járvány. Egyrészt tavaly tavasszal le kellett állítanunk a lakosság körében végzett személyes adatgyűjtést ‒ ekkor vezettük be az online és a telefonos adatfelvételt ‒, másrészt a vállalkozásoknak sem a statisztikai kérdőívek kitöltése volt a legfőbb gondjuk. Valóban nehéz volt akkoriban az adatokat beszerezni.
Kellett mérlegelniük? Felfüggesztettek adatgyűjtést, hogy helyette például egy másik, például a Covid–19-cel kapcsolatos kutatást végezzenek?
A H-Uncover kutatás során négy hazai orvosi egyetem és a KSH a járvány korai szakaszában, 2020 tavaszán a járvány kiterjedtségéről, az új típusú koronavírussal fertőzöttek és az átfertőzöttek valós számáról, dinamikájáról kívánt pontos képet szerezni. Ez valóban pluszfeladat volt, több száz munkatárs éjt nappallá téve dolgozott, hogy az eredményekkel hozzájárulhassanak a koronavírus-járvány elleni küzdelemhez. A tervezett adatgyűjtések között azonban szerencsére nem kellett szelektálni, inkább azokat az új módszertanokat kellett kialakítanunk, amelyekkel elkülöníthettük a szokásos változásokat a Covid–19 miatt kialakult eltérésektől, illetve amelyek a megnövekedett igények kielégítését szolgálták.
Hány kiadványa van évente a KSH-nak?
Évente 17 témakörben csaknem 200 gyorstájékoztatót adunk ki, ezekben voltaképpen a konjunktúramutatókat tesszük közzé havonta, negyedévente. Megjelentetünk több mint 300 további egyéb kiadványt, amelyek egy része rövidebb elemzés, de vannak közöttük átfogók is, mint a Magyarország című kötet. Rendszeresen kiadjuk több mint százéves múltú, nagy évkönyveinket, a Statisztikai Évkönyvet és a Demográfiai Évkönyvet. Mindezek mellett a honlapunkon több mint háromezer kiadvány érhető el. Mellettük az 1500 folyamatosan frissülő STADAT tábla és a 700 adatkörbe csoportosított tájékoztatási adatbázis támogatja az elemzők munkáját. A sok millió adatot és a kiadványokat körülbelül ezer munkatársunk állítja elő a statisztika nemzetközi élvonalába tartozó eszközökkel, módszertanokkal.
Kik használják a KSH adatait?
Elsődleges felhasználóink a politikai és a gazdasági döntéshozók és természetesen az újságírók, de a közigazgatás szereplői, valamint a tudományos kutatók is elemzik az adatsorokat. Az utóbbiak három kutatószobánkban speciális, biztonságos körülmények között, az adatvédelem betartása mellett kutathatnak.
Mi határozza meg, hogy miből készül adatsor?
Azt, hogy milyen adatokat állítunk elő, a felhasználói igények határozzák meg. A KSH fő feladatait a hivatalos statisztikáról szóló törvény határozza meg, amelyet évente kiegészít az Országos statisztikai adatfelvételi programról (OSAP) szóló kormányrendelet, amely elrendeli a konkrét adatfelvételt. Az OSAP kiterjedt konzultációk során születik meg, amelyekben a közigazgatás, az egyéb adatfelhasználók, az adatszolgáltatók és a tudomány képviselői vesznek részt. Két körből gyűjtünk közvetlenül adatokat. A kérdőívek többségére a vállalkozások, intézmények a rájuk kirótt adatszolgáltatási kötelezettségük keretében válaszolnak. A másik nagy kör, a lakosság, a háztartások és a magánszemélyek önként válaszolnak a kérdőíveinkre. Adataink segítségével rendszeresen monitorozzuk a legfontosabb társadalmi, gazdasági változásokat, többek között a munkaerőpiacot, az egészségügyi és a szociális adatokat vagy az ipari, építőipari, kereskedelmi, fuvarozási és egyéb gazdasági tevékenységeket.
Mekkora büdzséből gazdálkodnak évente?
Egy átlagos évben 9–10 milliárd forintos a költségvetésünk, de például tavaly az Agrárcenzusra 2,5 milliárd forint extra forrás állt rendelkezésünkre.
A amely hazánk legnagyobb és egyik legfontosabb, mindenkire kiterjedő adatgyűjtése, ennél is forrásigényesebb: három év alatt 21–22 milliárd forintba került.
Mitől függ, hogy egy adatgyűjtés után mennyi idővel jelenik meg a statisztikai adat?
Általában a tárgyidőszak után 30–45 nappal közöljük az adatokat, de a pandémia alatt a társadalmi-gazdasági hatások vizsgálata érdekében hihetetlenül megnőtt az igény a szinte azonnali adatközlések iránt. 2022-ben ismét megkérdezzük a válaszadók nevét, mégpedig azért, mert ez lesz az első olyan népszámlálás, amelyben állami adatbázisokkal is összekapcsoljuk majd az adatokat. Például az méréséhez, a fogyasztóiár-index meghatározásához békeidőben az összeírók kimennek az üzletekbe, de ezt a járvány első hullámában a lezárások miatt nem mindig tudták megtenni. Ekkor internetes adatkutatást is folytattunk, az áruházak weboldalainak adataiból dolgoztak a kollégáim. Így tartani tudtuk a fogyasztóiár-index nagyon rövid, 8 napos közlési határidejét, az adatminőség romlása nélkül. Összességében a járvány miatt megváltozott felhasználói igényekre nagyon gyorsan kellett reagálnunk, egyes esetekben kísérletinek tekinthető megoldásokat is alkalmaztunk, de ezeket a továbbiakban beépítettünk az adat-előállítási folyamatainkba. Ezzel voltaképpen felgyorsítottuk egy sor, már korábban elindult modernizációs törekvésünket.
A pandémia miatt egy évvel későbbre, 2022 októberére csúszik a népszámlálás. Ez már hányadik ilyen mérés lesz?
Az első népszámlálás 1869 decemberében volt, a jövő évi a tizenhatodik lesz, egyben az utolsó tradicionálisnak nevezhető adatgyűjtés.
Mennyiben tér el az első népszámlástól?
Tulajdonképpen a témakörök nem sokat változtak a 152 év alatt. Adott, hogy melyek a legfontosabb információk a népességről, a társadalomról. A kérdések egyrészt a lakások állapotát, a lakhatás helyzetét mérik fel, másrészt a lakásban élőkre, a lakosságra vonatkoznak. Ezek részben demográfiai jellegűek, mint például a családi, háztartási viszonyok, részben a gazdasághoz kapcsolódnak, ilyenek a foglalkozásra vagy az iskolai végzettségre vonatkozó kérdések. Szerepelnek még a nemzetiségre, az anyanyelvre, a családi, baráti közösségben beszélt nyelvre, a vallásra, az egészségi állapotra és a fogyatékosságra vonatkozó kérdések is, ez utóbbiakra önkéntesen lehet válaszolni. Fontos azonban, hogy az érintettek ezek esetében is szolgáltassanak adatot, ugyanis ezek az információk csak a népszámlálásból állnak rendelkezésre. Természetesen a kérdések száma erősen korlátozott, hiszen csaknem tízmillió embert kell válaszadásra kérnünk alig hét hét alatt. Az első, kicsivel több mint két hétben egy erre létrehozott, zárt rendszerű online felületen lehet majd kitölteni a kérdőíveket. Azok, akik nem élnek ezzel a kényelmes és rugalmas lehetőséggel, a számlálóbiztos segítségével interjú keretében válaszolhatnak majd a kérdésekre. Ám ekkor is minden adat azonnal és digitálisan bekerül a KSH adatbázisába – a számlálóbiztos ugyanis tableten rögzíti az adatokat –, így teljesen zárt és biztonságos adatkezelést tudunk garantálni.
Mi van, ha valaki elutasítja az adatszolgáltatást?
A részvételt a népszámlálásról szóló törvény kötelezővé teszi. Szabálysértést követ el, aki nem vesz részt benne, akár pénzbüntetést is kaphat érte. De mi azt szeretnénk, ha a lakosság azért venne részt aktívan a népszámlálásban, mert ez mindannyiunk érdeke. Felelősek vagyunk magunkért, a gyermekeinkért, egymásért. A népszámlálás adatai a lakóhelyünket és az országot egyaránt befolyásoló döntések alapjait adják majd. Ezért fontos, hogy feleljünk a kérdésekre.
Anonim vagy név szerinti lesz az adatgyűjtés?
A 2001. és a 2011. évi felvétel kivételével Magyarországon mindig kötelező volt a népszámlálási kérdőíven a nevet megadni. Ez egyébként megegyezik a nemzetközi gyakorlattal. 2022-ben ismét megkérdezzük a válaszadók nevét, mégpedig azért, mert ez lesz az első olyan népszámlálás, amelyben állami adatbázisokkal is összekapcsoljuk majd az adatokat.
Mely adatbázisokkal?
Összesen 13 adminisztratív adatforrást használunk a hazai és az európai uniós adatvédelmi törvények és előírások figyelembevételével. Ilyen például a központi címregiszter, a köznevelési és a felsőoktatási információs rendszer, a szociális ellátásokhoz vagy a családtámogatáshoz kapcsolódó nyilvántartások, valamint az egészségbiztosítási adatbázis. Minderre azért is szükség van, mert 2023 után évente kell majd népszámlálási jellegű adatokat szolgáltatniuk a nemzeti statisztikai hivataloknak az számára. A jövő évi lesz tehát az utolsó tradicionális népszámlálás, amikor teljeskörűen kikérdezzük a lakosságot. Tíz év múlva elég lesz az adatnyilvántartásokból, az állami adatbázisokból összeállítani az adatokat, és csak azokra kell rákérdeznünk, amelyek egyetlen nyilvántartásban sem szerepelnek.
Mikorra tudják feldolgozni ezt a rengeteg adatot?
Az előzetes eredményeket várhatóan 2023 májusában publikáljuk. Az adatközlés ideje a korábbi népszámlálásokhoz képest legalább egy évvel lerövidül. Ez annak is köszönhető, hogy a jövő évi népszámlálás már teljesen digitális felületeken zajlik, ami nagyobb adatbiztonságot tesz lehetővé, felgyorsítja a feldolgozást, és – mivel papírmentes – környezetbarát is.
Milyen a KSH kapcsolata az Eurostattal, az Európai Unió statisztikai hivatalával?
A 150 éves KSH mindig is meghatározó és aktív szereplője volt a nemzetközi statisztikai életnek. Mai feladataink jókora részét az Európai Unió által előírt és európai jogszabályokban rögzített tevékenységek határozzák meg. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy elsősorban az Európai Uniónak dolgozunk, hanem azt, hogy az unió és a hazai adatfelhasználók számára egységesen, harmonizált módon kell előállítaniuk a tagállamoknak az adatokat, hogy a többi uniós tagállam adataival összevethetők legyenek.
A visegrádi országok statisztikai hivatalaival is összedolgoznak?
Három éve, 2018-ban írtuk alá az együttműködési megállapodást a V4-es országok statisztikai hivatalainak vezetőivel. Az együttműködésünk célja, hogy nemzetközi, európai uniós szakkérdésekben közösen kialakított javaslatokkal adjunk nagyobb hangsúlyt álláspontunknak. Hamarosan megjelenik a KSH legújabb V4-es kiadványa, amely a négy tagország főbb gazdasági, demográfiai, társadalmi mutatóiba enged majd betekintést.
