A járművek közlekedéséhez kapcsolódó, a működésük során keletkező információ begyűjtése és hasznosítása megkönnyíti a vezetésüket, és biztonságossá teszi a használatukat. A Siemens Mobility szerdán mutatja be a BKK villamosaihoz fejlesztett vezetéstámogató rendszerét, de a közelmúltban már több hasonló hazai innovációról és kezdeményezésről érkezett hír. A Siemens Mobility megoldásával
a jármű érzékeli a közelében lévő objektumokat, mindenekelőtt a gyalogosokat, nyomon követi a mozgásukat, és tájékoztatja róla a villamosvezetőt.
Az esetleges veszélyre – például a gyalogos elsodrására vagy a járművön belüli eseményre – látható vagy hallható jelzéssel hívja fel a figyelmet. A rendszer a gyűjtött adatok felhasználásával továbbfejleszthető. A projektről a társaság tavaly írt alá szerződést a BKV-vel, a szükséges engedélyeket ez év tavaszán kapta meg az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól, majd megkezdhette a szerelést. A zárt pályás tesztek a nyáron, a nyílt pályásak ez év őszén indultak. A Siemens Mobility hasonló fejlesztését már használják a hollandiai Hága és a németországi Ulm tömegközlekedésében.
A Volánbusz járművezetőinek is besegít majd a vezetéstámogató rendszer. A társaság által áprilisban kiírt közbeszerzési pályázat egyik része szerint az Omnibus Hungária Kft. olyan buszokat fog gyártani a megrendelőnek, amelyeket a legfejlettebb vészfékasszisztens-rendszerrel, az Active Brake Assist 5-tel szerelnek fel. Ez a vezetéstámogató biztonsági rendszer már a gyalogos és kerékpáros közlekedőket is érzékeli, és szükség esetén akár vészfékezéssel igyekszik elkerülni a gázolást, az ütközést.
Már a Continental is megtalálta, hogyan teheti biztonságosabbá a közlekedést az autonóm járművek használatakor keletkező információ felhasználásával. Az Nvidia céggel – és a mesterséges intelligenciára (MI) támaszkodva – létrehozott egy nagy teljesítményű számítógépklasztert az autonóm vezetés fejlesztésének gyorsítására. A fejlett vezetést segítő rendszerek az MI-hez fordulnak, amikor döntéseket hoznak vagy a sofőrt segítik, és természetesen akkor is, amikor autonóm módon működnek. Az ehhez szükséges adatokat, amelyeket az intelligens rendszerek mély tanulással feldolgoznak, a Continental tesztjárműflottája szolgáltatja napi körülbelül 15 ezer tesztkilométer megtételével. Ennek során mintegy 100 terabyte adatot gyűjtenek be, ami 50 ezer órányi filmnek felel meg. A Continental szuperszámítógépe a tanítások mellett a tesztvezetések szimulálását is lehetővé teszi.
Szeptemberben Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a világ egyik élenjáró műszaki minősítő- és fejlesztőcége, a TÜV Rheinland vezetőivel tárgyalt egyebek mellett arról, hogy a társaság kibővítené a ZalaZone tesztpályán lévő szolgáltatásait a fejlett vezetéstámogató rendszerek és az önvezető járművek terén. E két szegmensben 2025-re a tesztpálya vezető kompetenciaközpontjává kíván válni.
A hálózatba kapcsolt járművek hamarosan már nemcsak a sofőrrel, hanem egymással és az okosúthálózattal is képesek lesznek kommunikálni. Ehhez azonban egy kellően gyors és stabil kommunikációs platformra van szükség – mutatott rá nemrég az Ericsson, amely 2019-ben a ZalaZone éppen erre alkalmas, saját 5G-hálózatát fejlesztette ki.
