Nagyot csökkent az ipari termelés 2021 októberében, 3,4 százalékkal maradt el a volumene az egy évvel korábbitól – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az adatok már szeptemberben sem néztek ki túl jól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 2,7 százalékkal csökkent. 

A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2021 szeptemberéhez képest ugyanakkor 0,3 százalékkal emelkedett.

A feldolgozóipari alágak többségében, köztük az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában növekedést mért a KSH. A legnagyobb súlyú járműgyártás azonban jelentősen csökkent. A visszaesést elsősorban az okozta, hogy a globális félvezetőhiány miatt a gyárak kisebb kapacitással, illetve egyműszakos munkarendben dolgoztak. 

Fotó: Shutterstock

Szintén mérséklődött a kibocsátás a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában.

Az ipari termelés ennek ellenére így is az év első tíz hónapjában 10,8 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás októberben az előző hónaphoz viszonyítva 0,3 százalékkal nőtt.

„Az ipar teljesítménye októberben is a vártnál kedvezőtlenebbül alakult, bár legalább havi alapon nem romlott tovább a szeptemberihez képest. 

Ugyan az iparágak többsége éves alapon növekedni tudott, a számítógépgyártás, illetve a jelentős súlyú járműgyártás ágazat visszahúzta az ipar teljesítményét, amit a chiphiány magyaráz” – mondta Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője. 

Mivel a mostani helyzet nemcsak a magyar gazdaságnak, de a járműgyártóknak is jelentős károkat okoz, ezért kérdés, hogy mikor és milyen lépéseket fognak tenni a probléma megoldása érdekében. A kereslet ugyanis a járművek iránt magas, de ezt a gyártók jelenleg nem tudják kielégíteni, az új autók szállítását a kereskedők csak hosszú határidővel tudják vállalni. 

A következő hónapokban az ipar teljesítményét az fogja befolyásolni, hogy a járműgyártás teljesítménye hogy alakul, mennyire sikerül vagy nem sikerül úrrá lenni a problémán. 

A keddi adat alapján az ipar a negyedik negyedévben is inkább visszahúzhatja a gazdaság teljesítményét” – tette hozzá az elemző. 

„A havi alapon mért 0,3 százalékos növekedés az ipari termelés volumenében rendkívül csekélynek számít, így aligha meglepő, hogy éves összevetésben egyre inkább lemaradóban van az ipar. 

2020 októberéhez mérve ugyanis a termelés a nyers adatok alapján 3,4 százalékkal zsugorodott. Ennél is beszédesebb, hogy még a 2019-es szintekhez képest is mérsékeltebb az ipari kibocsátás” 

– mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. 

Továbbra is komoly gondok vannak az alkatrészellátással, ami elsősorban a félvezetőket érinti és így az autóipar és az elektronikai ipar, ami leginkább megérzi ezeket a problémákat. Európa és az Egyesült Államok továbbra sem jut hozzá a termelés korábbi szintjének fenntartásához szükséges alkatrész mennyiséghez, miközben Ázsiában maga a félvezető-gyártás jól teljesít. 

A probléma, hogy az ázsiai termelők jelenleg a teljes gyártási kapacitásuk túlnyomó többségét belföldre értékesítik. Ez okozza tehát a komoly fennakadásokat az ipari termelésben hazánkban is. 

A KSH közleménye alapján az autógyártás és az elektronika területén ennek megfelelően jelentősen csökkent a termelés, a gyártók csökkentett műszakszámmal, rövidített munkarendben dolgoznak.

Egyelőre nem úgy tűnik, hogy a magyar ipar számára legfontosabb két szektort érintő problémák hamar megoldódnának, így a kisebb súlyú szektorokon van a hangsúly, hogy ezek mennyire képesek húzni az ipar teljesítményét. 

Az eddigiek alapján a kisebb szektorok együttes ereje nagyjából arra lehet elég, hogy szinten tartsa az ipar összteljesítményét, de kiugró növekedésre idén, de valószínűleg még a jövő év első felében sem lehet számítani. 

Virovácz Péter szerint mindez komoly negatív kockázatot jelent a magyar gazdaság export teljesítményére nézve, vagyis a növekedés övező lefelé mutató kockázatok ezzel tovább erősödnek.