A kormány döntése szerint 2022. január 1-től a 25 év alatti munkavállalók mentesülnek az fizetése alól . Ez a legfrissebb elérhető (2020. évi) adatai szerint akkor 95 milliárd forintjába került volna az adófizetőknek, és közel 450 ezer fiatalt érintett volna. Fontos azonban kiemelni, hogy a 2020-as évi adatokra jelentős hatással volt a koronavírus járvány első, illetve második hulláma, például a diák és alkalmi munkákra. Ez azt is jelenti, hogy
a 95 milliárd forintos költség a 2022-es évben elérheti a 140 milliárd forintot.
Ennek oka, hogy 2020-ban 17,5 ezer fő már érvényesített gyermekkedvezményt az szja-ban, sőt, 5,6 ezer fő már a járulékokból is levonhatott – írja a GKI közleményében.
Ahogy a következő táblázatban is látható, a 25 év alattiak körében a nagy többség (58 százalék) bruttó havi 100 ezer forintnál kevesebbet keres. Ennek oka, hogy ebben a korosztályban jellemző az alkalmi, valamint a diákmunka, amit sok esetben csak időszakosan, például nyári szünet alatt, vagy csak hétvégenként, esetleg a hét egy-két munkanapján végeznek a tanulás mellett. 2020-ban a 25 év alattiak 16 százaléka keresett havi 250 ezer forint felett, így ők havonta 37,5 ezer forintot meghaladó többletre számíthattak volna.
A GKI azt is megvizsgálta, hogy egyes bérszintek esetén mekkora kedvezményt jelent a rendelet a 25 év alattiak számára. Ebből kiderül, hogy
2022-ben egy közmunkásbért kereső 25 év alatti 16,5 ezer forintot, egy minimálbért kereső 30 ezer forintot, egy garantált bérminimumot kereső 39 ezer forintot, míg egy átlagbért kereső 64,2 ezer forintot vihet haza többletként
Keresetek és a 25 év alattiaknak járó kedvezmény mértéke (2022)
| Bruttóbér | Nettó bér kedvezmény nélkül | Kedvezmény |
| Közmunkásbér | 110 000 | 73150 | 16 500 |
| Minimálbér | 200 000 | 133000 | 30 000 |
| Garantált bérminimum | 260 000 | 172900 | 39 000 |
| Átlagbér (2021. III. negyedév)* | 428 000 | 284620 | 64 200 |
*: az 5 fő alatti cégek nélkül
Forrás: GKI Zrt saját számítása alapján
Mindez azonban csak abban az esetben jelent jelentős nettó keresetemelkedést a 25 év alattiak számára, ha ezt a munkáltató is elfogadja. Ha a foglalkoztató nem kíván bérfeszültséget okozni a kedvezmény érvényesítésével, akkor megteheti, hogy a bruttó bért úgy mérsékli, hogy a nettó kereset kevésbé emelkedjen. Ebben az esetben a rárakódó bérköltség egy részét is megtakaríthatják. Egy másik lehetőség, hogy a fiatalok körében a bérek befagyasztásával él a munkáltató, illetve a munkaidőt csökkenti azonos bruttó bér mellett. Kiemelkedően igaz lehet ez a kiszolgáltatott foglalkoztatottak esetében. További kérdés, hogy amennyiben egy munkavállaló betölti a 25. életévét, hogyan tudja pótolni a hirtelen kiesett jövedelmet – fogalmaz a közlemény.
