A kormány döntése szerint 2022. január 1-től a 25 év alatti munkavállalók mentesülnek az szja fizetése alól. Ez a NAV legfrissebb elérhető (2020. évi) adatai szerint akkor 95 milliárd forintjába került volna az adófizetőknek, és közel 450 ezer fiatalt érintett volna. Fontos azonban kiemelni, hogy a 2020-as évi adatokra jelentős hatással volt a koronavírus járvány első, illetve második hulláma, például a diák és alkalmi munkákra. Ez azt is jelenti, hogy 

a 95 milliárd forintos költség a 2022-es évben elérheti a 140 milliárd forintot. 

Ennek oka, hogy 2020-ban 17,5 ezer fő már érvényesített gyermekkedvezményt az szja-ban, sőt, 5,6 ezer fő már a járulékokból is levonhatott – írja a GKI közleményében.

Fotó: Shutterstock

Ahogy a következő táblázatban is látható, a 25 év alattiak körében a nagy többség (58 százalék) bruttó havi 100 ezer forintnál kevesebbet keres. Ennek oka, hogy ebben a korosztályban jellemző az alkalmi, valamint a diákmunka, amit sok esetben csak időszakosan, például nyári szünet alatt, vagy csak hétvégenként, esetleg a hét egy-két munkanapján végeznek a tanulás mellett. 2020-ban a 25 év alattiak 16 százaléka keresett havi 250 ezer forint felett, így ők havonta 37,5 ezer forintot meghaladó többletre számíthattak volna.

A GKI azt is megvizsgálta, hogy egyes bérszintek esetén mekkora kedvezményt jelent a rendelet a 25 év alattiak számára. Ebből kiderül, hogy 

2022-ben egy közmunkásbért kereső 25 év alatti 16,5 ezer forintot, egy minimálbért kereső 30 ezer forintot, egy garantált bérminimumot kereső 39 ezer forintot, míg egy átlagbért kereső 64,2 ezer forintot vihet haza többletként

Keresetek és a 25 év alattiaknak járó kedvezmény mértéke (2022)

 

Bruttóbér

Nettó bér kedvezmény nélkül

Kedvezmény

Közmunkásbér

110 000

73150

16 500

Minimálbér

200 000

133000

30 000

Garantált bérminimum

260 000

172900

39 000

Átlagbér (2021. III. negyedév)*

428 000

284620

64 200

*: az 5 fő alatti cégek nélkül

Forrás: GKI Zrt saját számítása alapján 

Mindez azonban csak abban az esetben jelent jelentős nettó keresetemelkedést a 25 év alattiak számára, ha ezt a munkáltató is elfogadja. Ha a foglalkoztató nem kíván bérfeszültséget okozni a kedvezmény érvényesítésével, akkor megteheti, hogy a bruttó bért úgy mérsékli, hogy a nettó kereset kevésbé emelkedjen. Ebben az esetben a rárakódó bérköltség egy részét is megtakaríthatják. Egy másik lehetőség, hogy a fiatalok körében a bérek befagyasztásával él a munkáltató, illetve a munkaidőt csökkenti azonos bruttó bér mellett. Kiemelkedően igaz lehet ez a kiszolgáltatott foglalkoztatottak esetében. További kérdés, hogy amennyiben egy munkavállaló betölti a 25. életévét, hogyan tudja pótolni a hirtelen kiesett jövedelmet – fogalmaz a közlemény.