Mi jellemezte a megye fejlődését az elmúlt időszakban, milyen területeken sikerült jelentősebb eredményeket elérni?
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az elmúlt tíz év alatt 76 százalékkal növekedett az ipar teljesítménye,
miközben a külföldi beruházók által a hetedik legkeresettebb megyének számít az országban. Szintén figyelemre méltó, hogy 48 nagy, kiemelt beruházás valósult meg az elmúlt hat év alatt, több mint ezermilliárd forint értékben. Utóbbiak közül mindenképp említésre méltó a BorsodChem Zrt. két lezárult, és egy, még folyamatban lévő fejlesztése, a Continental Dohányipari Zrt. sátoraljaújhelyi beruházásai vagy a Mol tiszaújvárosi petrolkémiai üzemének építése.
2020-ban – hasonlóan a korábbi évekhez – a feldolgozóipar foglalkoztatta a legtöbb munkavállalót, tavaly az alkalmazásban állók 41 százaléka dolgozott ebben a szektorban. Ezen belül is igen jelentős a gépipar, a fémfeldolgozás és a vegyipar súlya. A szolgáltatást végző nem anyagi ágazatok (például az egészségügyi ellátás, az oktatási, a tudományos szolgáltatás) több mint 20 ezer embernek adtak munkát, de jelentős – 12,2 és 8,6 százalékos – a és az építőipar súlya is a foglalkoztatásban.
A járvány okozta a megye foglalkoztatására is hatást gyakorolt, éppen ezért a beruházások leginkább a munkahelyek megtartására irányultak. A legnagyobb, 1370 fős munkaerőfogyást a fémfeldolgozásban regisztráltuk. Ezzel együtt kedvező folyamatokról is beszámolhatok: érezhető mértékű bővülés volt például az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységeknél, valamint a fa- és papíriparban: ezeken a területeken összességében 486, illetve 118 fővel nőtt a foglalkoztatottak száma.
Hogyan viszonyul a megye fejlődése az országos átlaghoz a főbb gazdasági mutatók alapján?
A volumene 2008 óta folyamatosan nő a megyében, miközben az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján érdemi felzárkózásra került sor az utóbbi években: miközben a KSH adatai szerint 2010-ben 1,6 millió forint felett járt ez az érték, 2019-ben már elérte a 3,3 milliót. Az egy főre jutó GDP az országos átlag 60 százaléka volt 2010-ben, míg 2018-ban már a 74 százaléka. Ez az érték a pandémia miatt 2019-ben 68 százalékra esett. Ezzel együtt Borsod-Abaúj-Zemplén a 2010-es 17. helyről 2019-re a 14.-re ugrott az egy főre jutó GDP alapján a megyék rangsorában, és mára elmondható, hogy közelít a középmezőnyhöz.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2019-ben 552 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, ez az érték a tavalyi évre a járvány hatásai nyomán kicsivel 300 milliárd alá esett. Ezzel együtt elmondható, hogy majdnem minden harmadik cég, azaz közel 4200 vállalkozás végzett beruházást a megyében, és a növekedés üteme is jóval meghaladta az országos átlagot. Figyelemre méltó emellett, hogy a munkanélküliségi ráta 2010 és 2020 között kevesebb mint a harmadára, 17,5-ről 5,2 százalékra esett vissza, miközben 2019-ben a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 65,1 százalékot ért el, ami csak kisebb mértékű elmaradás az országos átlaghoz képest.
Melyek azok az értékek, meglévő adottságok, amelyekre a terület fejlődését alapozni lehet?
Megyénk 358 településének lakói két világörökséggel – az Aggteleki-karsztvidékkel és a Tokaji Történelmi Borvidékkel –, valamint hét hungarikummal büszkélkedhetnek, miközben a megye területe három nemzeti parkot, hat tájvédelmi körzetet és 17 természetvédelmi területet is érint. 2013 júliusában a megyei önkormányzat közgyűlése létrehozta a megyei értéktárat, egyúttal megalapította a Megyei Értéktár Bizottságot, amelynek küldetése az egyedi kincseink felkutatása és továbbörökítése az utókornak. Emellett feltétlenül érdemes kiemelni, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén a földrajzi adottságait tekintve az egyik legváltozatosabb megye, hiszen a területén megtalálható hegyvidék, dombság, síkság és erdő. A megyéhez jó néhány kulturális esemény, híres ember kötődik, miközben több olyan történelmi emlékhellyel is büszkélkedhet, amelyek az elmúlt néhány évben új életre keltek: így például Diósgyőr, Füzér vagy Regéc vára. A gazdag kulturális örökség mellett a megye turisztikai kínálata országos összehasonlításban is nagyon jelentős és sokszínű, miközben az elmúlt évtized minőségi fejlesztéseinek, az új szálláshelyek, attrakciók létesítésének köszönhetően jelentősen emelkedett a megye vendégéjszakáinak száma is. Az idei nyári szezonkezdet különösen jól alakult a turizmus szempontjából: a 2020 késő tavaszi, óvatos nyitás időszakához képest tavaly májusban 2,1-szer, júniusban pedig 1,2-szer több éjszakát töltöttek a vendégek a megyei szálláshelyeken. A megye fürdőkultúrája is páratlan, a fürdők forgalma 2020-ban elérte a 976 ezer főt.
Megyénkben kiemelt cél a zöld- és aktív turizmus fejlesztése,
ezért a 2014–2020-as fejlesztési időszakban a Területi és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretén belül a sportcélú beruházások is helyet kaptak. A teljes megyét lefedő Kerékpárforgalmi Hálózati Terv elkészítése jelenleg is tart. Az utóbbi évek legnagyobb, a megyét érintő infrastrukturális fejlesztése a tavaly ősszel átadott Miskolc–Tornyosnémeti közötti 60 kilométeres autópálya, amely összeköti Miskolcot Kassával: ez az útszakasz a környezeti terhelés csökkentése mellett gyorsítja a régió gazdasági fejlődését is. Az infrastrukturális fejlesztések szempontjából kiemelkedő jelentőségű az a nyáron elindult kezdeményezés is, amely a Kassa–Miskolc gyorsvasúti hálózat kiépítését célozza.
A megye adottságai kapcsán feltétlenül érdemes megemlíteni, hogy az ország egyik legfontosabb iparvidékéről van szó, az észak-magyarországi régió 27 ipari parkjából 16 itt működik. A járvány értelemszerűen ezen ágazat teljesítményére is hatással volt, ám 2021 első felében az ipari értékesítés volumene már 25 százalékkal nőtt, miközben az áprilisi és májusi kibocsátás legalább 50 százalékkal meghaladta a pandémia által erősen érintett bázist.
Borsod-Abaúj-Zemplén gazdasági teljesítményének jelentős része a nagyvállalatokhoz kötődik, hiszen a helyben termelt GDP közel 65 százalékát ezek adják. Hogyan lehetne erősíteni a kkv-szektor szerepét?
A megyében hat-hét olyan nagyvállalat is működik, amelynek az éves árbevétele egyenként is meghaladja a 100 milliárd forintot, miközben – amint már említettem – tizenhat ipari park áll a befektetők rendelkezésére. A megye vonzerejének növeléshez alapvető feltétel a megfelelő színvonalú szakképzés biztosítása: ennek érdekében jött létre a Miskolci, az Ózdi, valamint a Szerencsi Szakképzési Centrum, amelyek igen széles spektrumon nyújtanak képzéseket gyermekeknek és felnőtteknek. Az oktatás, továbbképzés kapcsán kiemelném a Szakképzés 4.0 stratégiát, amelynek vonzó, minőségi szakképző iskolák létrehozása a célja. Ennek érdekében Miskolcon indul el az első, szakképző iskolákat fejlesztő pilotprogram, 6,5 milliárd forintos állami támogatással. A kkv-k szerepének erősítéséhez az is elengedhetetlen, hogy a magas hozzáadott értékű termelő tevékenységet végző vállalatok a megyét válasszák a beruházásaik helyszínéül, ehhez pedig folytatni kell az üzleti infrastruktúra fejlesztését, valamint a kkv-k kapacitásainak, telephelyi feltételeinek megteremtését a hátrányosabb helyzetű térségekben is. A megyei önkormányzat a TOP forrásaiból iparterületek, ipari és technológiai parkok fejlesztésére 13 milliárd forintot fordított a 2014 és 2020 közötti időszakban, ennek eredményeként olyan üzleti környezet alakul ki, ahol a piaci körülményekhez képest kedvezőbb feltételek mellett tudnak egymás mellett dolgozni a vállalkozások.
A vidéki térségekből a gazdasági központokba irányuló, jellemzően alacsonyabb rendű utak felújítása is kiemelt feladat, erre a célra 6 milliárd forintos forrást különített el a megyei önkormányzat.
Magyarországon ugyanis a munkanélküliek fele olyan kistelepülésen él, ahol az elhelyezkedési lehetőségek mellett a munkaerő mobilitása is korlátozott. A gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztési intézkedések révén további 26,5 milliárd forint jutott olyan infrastruktúra-fejlesztések támogatására, amelyek a lakosság – kiemelten a fiatalok – megtartásához járulnak hozzá, miközben a települések általános környezeti állapotát javítják: az ilyen jellegű beruházások vonzó befektetési környezetet biztosítanak a betelepülni vágyó vállalkozásoknak is. A 2014–2020-as fejlesztési ciklusban 7,7 milliárd forint jutott emellett a foglalkoztatásnövelést célzó megyei és helyi foglakoztatási együttműködésekre (paktumokra).
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program támogatásainak jelentős része ugyancsak közvetlenül a kkv-szektor fejlődését segíti: ezekből a forrásokból közel két és fél ezer nyertes pályázat útján 123 milliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezett a megye területére. Ami pedig az újabb, 2021–2027-es ciklust illeti, a TOP Plusz rendelkezésre álló forrásaiból több mint 40 milliárd forint a kkv-szektort közvetetten érintő helyi gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztést, illetve a települések, a helyi szolgáltatások fejlesztését célozza.
Melyek azok a kitörési pontok, ágazatok, amelyek hozzájárulhatnak a térség gyorsabb gazdasági felzárkózásához?
Ami az ágazatokat illeti, a legrelevánsabb a vegy-, a gép-, az elektronikai, a feldolgozóipar és a turizmus.
Azt is látni kell ugyanakkor, hogy a megyében jól prosperáló ágazatoknak viszonylag kevés az összeköttetése a kis- és középvállalkozásokkal, ezért indokolt a beszállítói programok kiterjesztése, fejlesztése. A másik fontos elem, hogy az észak–déli tengely erősödésével Miskolc ismét lehetőséget kapott a határon átívelő régióközponti szerep kialakítására. Nagyon fontos emellett, hogy a tiszta és megújuló energiák alkalmazására való törekvés nagyobb szerepet kapjon. Ez éppúgy kedvező hatást gyakorol az energiaszolgáltatásra, mint a közlekedésre, valamint az építő- és feldolgozóiparra.
A jó infrastruktúra és a képzett munkaerő elengedhetetlen ahhoz, hogy egy térség vonzani tudja a vállalkozásokat: ebből a szempontból hogyan lehet javítani a helyzeten?
A TOP-fejlesztések révén jelentős előrelépések voltak ezen a területen is. Így például az elmúlt öt év alatt 14,9 milliárd forintból száz bölcsőde újult meg a megyében, emellett 3 milliárdot fordítottunk orvosi rendelők és egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére is. A megyében 200 futballpályányi ipari területet alakítottunk ki a gazdaság további fejlesztéséhez, illetve 161 kilométerrel növeltük a kerékpárút-hálózat hosszát. A megye 16 városában 24,5 milliárd forintból zöldültek ki terek, parkok, sétautak, miközben a Megyei Foglalkoztatási Paktum több mint ötezer munkahely megtartásához járult hozzá. A dolgozók más településekre való munkába járásával kapcsolatos felmérések viszont azt is egyértelművé teszik, hogy csökkenteni kell a megye településeiről a nagyobb ipari központokba munkába járók menetidejét, hiszen hosszabb távon azt a munkavállalót lehet megtartani, aki 60 percnél rövidebb idő alatt képes eljutni a munkahelyére. Ennek érdekében a gyorsforgalmi úthálózat bővítése mellett a tehermentesítők, az alsóbbrendű szakaszok fejlesztésére is kiemelt figyelmet kívánunk fordítani.
A gazdasági mutatók alapján jelentősek az eltérések Miskolc – illetve néhány nagyobb város – és a megye kisebb települései között. Milyen eszközökkel lehet csökkenteni ezeket a különbségeket?
A közlekedésfejlesztési beruházásoknak köszönhetően a regionális központként működő Miskolc agglomerációja folyamatosan bővül, és ez a vállalatok számára a munkaerő-kínálat növekedést jelentheti.
Azt is látni kell ugyanakkor, hogy a kisebb településeknek más funkcióknak kell megfelelniük, mint a nagyvárosoknak:
így ezeknél olyan szolgáltató, a családok, a szakemberek helyben maradását támogató fejlesztéseket kell végrehajtani, amelyek révén nő a népességmegtartó képességük. Ezt elősegítheti a 2019-ben elindított Felzárkózó települések hosszú távú program, amelynek a célja a háromszáz leghátrányosabb helyzetű magyarországi település felzárkóztatása. Emellett a kormány 2020 novemberében elfogadta a Tokaj-Zemplén Térségfejlesztési Programot, amely több mint 149,5 milliárd forintnyi forrást biztosít 2024-ig tartó időszakra.
Középtávon milyen fejlődési pályát lát Borsod-Abaúj-Zemplén előtt?
Óriási fejlődési potenciált látok a megyében, és ennek a kihasználását minden, a rendelkezésünkre álló eszközzel támogatnunk, erősítenünk kell. A megye gazdasági fejlődését az ipar és az idegenforgalom területére kell koncentrálni, ezeket a szegmenseket szükséges erősíteni infrastrukturális beruházásokkal, logisztikai fejlesztésekkel, és ezeknél a gazdasági szereplők, a Miskolci Egyetem és az önkormányzatok együttműködése is nagyon fontos. A célunk az, hogy 2030-ra Borsod-Abaúj-Zemplén egy olyan megye legyen, amelyet gyermekeink, unokáink is szívesen választanak lakóhelyül, és ahol a magasan képzett fiatal szakemberek helyben maradnak, vagy visszatérnek.
Az interjú a Figyelő hetilap január 6-án megjelent számában került publikálásra.
