Kizárt, hogy a jelenlegi kamatkörnyezet visszafogja a magyar gazdaság és munkaerőpiac teljesítményét, és ezáltal megszűnjön a teljes foglalkoztatottság közeli állapot – mondta a VG-nek Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A szakértőt azután kérdeztük a hazai munkaerőpiac kilátásairól, hogy már több mint fél éve ellentétes folyamatok zajlanak a magyar gazdaságban. Miközben a gazdaság újraindult és sorra dőlnek meg a foglalkoztatási rekordok, az emelkedő infláció miatt a hazai jegybank jelentős szigorításba is kezdett.

Matolcsy György, a jegybank elnöke nemrégiben egy írásában is utalt arra, hogy az energiaár-krízis miatt ismét felsejlik a 70-es évek makrogazdasági környezete, amikor számos országban egyik pillanatról a másikra ért véget a teljes foglalkoztatottság időszaka, miután a munkanélküliség is meredeken emelkedésnek indult. Elég csak az Amerikai Egyesült Államokra gondolni, ahol akkor az infláció és a munkanélküliség is 10 százalék fölé kúszott, miközben a kamatok egészen 20 százalékig.

Fotó: Kallus György / VG

Suppan Gergely hasonló helyzetre nem számít, esetleg ha itthon 10 százalékig nőnének a kamatok, az okozhatna problémát a gazdaságban, de szerinte a 4-5 százalékos kamatszint még nem jelenthet gondot. „Ráadásul soha nem látott mértékű működőtőke-beáramlás zajlik, amivel új munkahelyek jönnek létre, nem beszélve arról, hogy viták ugyan vannak az unióval, de bizonyos forrásokat továbbra is megkapunk, ami szintén erősíti a gazdaságot” – magyarázta az elemző.

Az erőteljes gazdasági növekedés és a feszített munkaerőpiac lesz jellemző a következő években is – jelezte a VG-nek Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki szintén a beruházási aktivitást emelte ki, ami miatt továbbra sem enyhül a munkaerő-kereslet. A feldolgozóipar és a szolgáltató szektor mellett a logisztika és a raktározás is azon prosperáló területek közé tartozik, amelyeknek munkaerőigénye folyamatosan nő. A másik oldalról viszont a munkaerő-kínálat akadályokba ütközik, annak ellenére, hogy még mindig vannak belső erőforrások, ahogy a munkaerőimport is megoldást jelent a létszámhiány orvoslásában – taglalta a munkaerőpiaci folyamatokat az elemző.

Szintén fontos tényező, hogy ma már többen dolgoznak Magyarországon, mint a járvány előtt, emiatt a feszes munkaerőpiac a jövőben is folyamatosan nyomás alatt fogja tartani a cégeket, hogy emeljék a fizetéseket, ezért a bérdinamika csökkenésére kevésbé lehet számítani. Török Zoltán emlékeztetett arra, már a pandémia előtt is megfigyelhető volt, hogy a munkaerőhiány erőteljes hatást gyakorolt a keresetekre, ami pedig belső inflációs nyomást eredményezett. Szerinte ez egy olyan ördögi kör, amivel lehet együtt élni, a lényeg, hogy sikerüljön kontroll alatt tartani. A bérfelzárkózás egyben árfelzárkózást is jelent – mutatott rá, hozzátéve, hogy érvényesül a Balassa–Samuelson-hatás, azaz a keresetek folyamatos emelkedésének az árszínvonal növekedésén végső soron inflációs hatása lesz. Suppan Gergely ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az inflációban sokkal inkább külső tényezők játszanak szerepet, mint a zöldátállás vagy az egyre gyakoribbá váló geopolitikai feszültségek.

Egyre több megváltozott munkaképességű ember dolgozik

Már csaknem minden második megváltozott munkaképességű ember dolgozik Magyarországon – jelentette ki Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára a Kézmű-, Erfo-, Főkefe Nonprofit Közhasznú Kft. bonyhádi üzemének átadásán. Emlékeztetett arra, hogy 10 évvel korábban 3,6 millió fő dolgozott, 73 500 forint volt a minimálbér, és a megváltozott munkaképességűek közül csak minden ötödik tudott elhelyezkedni. Ezzel szemben az idén már 4,7 millió fő a foglalkoztatottak száma, a minimálbér pedig 200 ezer forintra rúg.