Túljuthatott a csúcson a hazai legalábbis a VG elemzői konszenzusa szerint decemberben már lassulhatott az áremelkedés a novemberi 7,4 százalékhoz képest. A lapunknak nyilatkozó elemzők számainak összesítése alapján decemberben 7,2 százalékkal emelkedhettek a fogyasztói árak az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
A lassulásban az elemzők szerint nagymértékben az üzemanyagárak játszottak szerepet. Egyrészt a 2020. év végi drágulás, a tavaly novemberi 480 forinton történő befagyasztás, illetve az olaj világpiaci árának csökkenése együttesen, ha csak kismértékben is, de mérsékelte az inflációt, amely 2021-ben egész évben 5,1 százalék körül alakulhatott. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közli a decemberi és 2021-re vonatkozó inflációs adatait.
„A mérséklődés oka részben bázishatásból, részben az üzemanyagár-sapkának a bevezetéséből ered. Az infláció ugyanakkor így is érdemben a jegybanki cél fölött van, amihez több tényező is hozzájárul. Ezek között egyaránt találhatóak belső és külső tényezők, ám talán az utóbbiak vannak többségben. A belső tényezők között a magas keresletet, a gyenge forintárfolyamot és a dohánytermékek jövedéki adójának emelését emelhetjük ki” – mondta a VG-nek Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője. Így látja Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója is, aki szerint a befagyasztás, illetve a benzinárak amúgy is bekövetkezett csökkenése miatt lehet alacsonyabb a decemberi infláció a novemberinél.
„A gazdaságot decemberben is az áruk és szolgáltatások széles körére kiterjedő erős inflációs nyomás jellemezte, a ruházkodási cikkek áralakulása szezonális okok miatt azonban ebben a hónapban mérséklőleg hatott, és az üzemanyagárak befagyasztása is decemberben jelenhetett meg az árindexben” – tette hozzá Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint ugyanakkor minden várakozás ellenére úgy tűnik, hogy az üzemanyagok kiskereskedelmi árának befagyasztása végül nem vált effektívvé, hiszen december folyamán – elsősorban a világpiaci olajárak alakulásának következtében – az üzemanyagok ára még mérséklődni is tudott.
A januári adatok az elemző szerint rendkívül fontosak lesznek majd, hiszen ezekből lehet majd látni, hogy a cégek a növekvő költségeket mekkora részben hárítják át a fogyasztókra és azoknak milyen hatásuk lesz az évre.
Minden más területen folytatódhat az áremelkedés további gyorsulása, kérdés csak ezeknek a mértéke. Az energia-, nyersanyag-, és mezőgazdasági terményárak elszállása már elkezdett tükröződni az ipari és mezőgazdasági termelői árakban, csak az a kérdés, hogy az idei év elejétől ebből mennyit hárítanak át. A kereslettel nem lesz gond, ezért valószínűleg könnyű lesz az áthárítás. A gáz- és áramárak elszállása beláthatatlan következményekkel járhat, mivel szinte minden ipari és élelmiszer-feldolgozási folyamatot érint
– emelte ki Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
Virovácz Péter szerint az is előfordulhat, hogy a novemberinél magasabb infláció térhet vissza. „A január–februári átárazások nagyban befolyásolhatják az infláció egész éves pályáját és egyelőre nem zárható ki, hogy a novemberben látott 7,4 százaléknál magasabbra ugorjon a mutató januárban vagy februárban, mielőtt megkezdi a csökkenő trendjét.
A kockázatok inkább felfelé mutatnak, hiszen az inflációs várakozások emelkedettek, az ipari és a mezőgazdasági termelői árak is rendkívüli mértékben növekednek, a bérnövekedés is dinamikus. Mindezen folyamatok inflációs hatása a vártnál hamarabb és nagyobb mértékben is lecsapódhat a fogyasztói árakban”
– tette hozzá az elemző.
Az idei évre nézve az elemzők a korábbiaknál is borúlátóbbak, az egy hónappal ezelőtti konszenzushoz képest, amikor 4,7 százalékos inflációt prognosztizáltak, az összesítés szerint inkább már 5,3 százalék körül alakulhat az áremelkedés.
„A járvány miatti kereslet-kínálati súrlódásokból eredő magas árnyomás így 2022-ben is fennmaradhat. A megnövekedett árnyomást több tényező fűti, a dráguló élelmiszerárak, megemelkedett globális energiaárak, alapanyaghiányok, félvezetőhiányok, termelési és ellátási láncok akadozása, szállítási nehézségek és árfelhajtó hatásuk. E tényezők többsége a kínálati oldal problémáit tükrözi. Ezzel szemben a keresleti oldal a járványt követően gyorsan helyreállt, ez okozza a súrlódást, mely magasan tartják az árnyomást” – mondta a VG-nek Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese.
Az elemző szerint a fokozott árnyomás mellett emelkedhet a kockázata annak, hogy a vállalkozások jelentős része a korábbi években tapasztalt dinamikánál nagyobb mértékben emeli az árait. Ez pedig jelentős kockázat az inflációs várakozások magas szinten való beragadása szempontjából.
