Először haladhatta meg a lakosság adó- és illetékbefizetése a 3000 milliárd forintot, miközben 2016-ban még a 2000 milliárdot sem érte el – ez derül ki a központi költségvetés mérlegéből. A 2021-es előzetes adatok szerint

személyi jövedelemadóból és gépjárműadóból, valamint illetékbefizetésekből is az előirányzatnál jóval nagyobb összeg érkezett be az államkincstárhoz, mindent egybevetve a tervezett 3007 milliárd 106,8 százaléka, 3211 milliárd forint.

Az évről évre 200–300 milliárd forinttal emelkedő lakossági befizetésekkel kapcsolatban Molnár Dániel, a Századvég makrogazdasági elemzője hangsúlyozta, összességében minél többen adóznak, annál kevesebb adót kell egyénenként fizetni.

Fotó: Nagy Gábor / Kisalföld

„Magyarországon a kormányzat fiskális leértékelést hajtott végre 2010 után. Ennek keretében egyrészről csökkentette a munkát terhelő adókat, ezzel ösztönözve a foglalkoztatást, másrészt nagyobb hangsúlyt helyezett a fogyasztáshoz kapcsolódó adónemekre. Ez a lépés a költségvetési egyensúlyra összességében semleges hatással van, azonban támogatja a gazdasági növekedést” – szögezte le a VG megkeresésére Molnár Dániel. A szakember rámutatott, erre azért is van szükség, mert az adóbevételek mértékét elsődlegesen a gazdasági teljesítmény befolyásolja, vagyis minél gyorsabban nő a gazdaság, annál több pénzből gazdálkodhat a költségvetés.

A lakossági befizetésekre emellett a feketegazdaság is hatással van, amelynek visszaszorítása érdekében a kormányzat az utóbbi években több intézkedést is bevezetett, például az EKÁER-t (elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer) és az online számlázás rendszerét, amelyek növelik az áfabevételeket.

Magyarország az áfarést a 2010-es 22 százalékról 2020-ra 6,1-re javította

– ez a statisztika mutatja meg, hogy a potenciálisan beszedhető áfa hány százalékát nem sikerült realizálni a költségvetés számára. Az áfarés csökkenésével több adónem esetében is lehetőség nyílt az adómérték mérséklésére, illetve a kedvezményes áfakulcs kiterjesztésére, ez pedig a Századvég elemzője szerint visszahat a feketegazdaság méretére, mivel az alacsonyabb adókulcsok mellett kevésbé éri meg kockáztatni az adóelkerülést.

„A személyi jövedelemadó esetében a növekvő bevételeket egyrészről a béremelkedés, másrészről pedig a foglalkoztatás bővülése hajtja. Ezt az adókedvezmények szélesítése, valamint a négygyermekesek és a 25 év alattiak adómentességének bevezetése csak minimálisan mérsékli.

Az egykulcsos személyi jövedelemadó miatt ugyanakkor a munkavállalók hiába fizetnek összegszerűen többet a költségvetésbe, a nettó jövedelmük is ezzel párhuzamosan emelkedik.

Fontos emellett, hogy az szja-bevételek esetében is megjelenik a fehéredés szerepe. Az adóügyi ellenőrzések, illetve a minimálbér folyamatos emelése miatt fokozatosan csökken a zsebbe kifizetett munkabér mértéke, növelve az állami bevételeket. De ugyanígy a feketefoglalkoztatás ellen hat a munkaerőhiány is, mivel a munkavállalókért folytatott verseny kikényszeríti a törvényes foglalkoztatást” – emelte ki Molnár Dániel.

Az előzetes államkincstári mérleg szerint tavaly nem csupán a lakosságtól érkezett bevétel magasabb a tervezettnél, a gazdálkodó szervezetektől és a fogyasztáshoz kapcsolt adókból is több pénz folyt be. Az áfából például csaknem 5400 milliárd forint, ami óriási rekord. A központi költségvetés törvényileg módosított előirányzott bevétele 15 430 milliárd forint volt, míg a legfrissebb számok azt mutatják, hogy ez az összeg meghaladhatta a 17 350 milliárdot, tehát az előirányzat 112 százalékát.