A magyar építkezőknek is odavághat az orosz–ukrán ellentét
Továbbra is súlyos beszerzési nehézségekkel küzdenek az európai építőanyag-gyártók, miután a kereslet továbbra is meghaladja a kínálatot, magasan tartva az árakat – jellemezte az idei helyzetet is alapvetően meghatározó világpiaci összefüggéseket a VG-nek Tibor Dávid, a Masterplast Nyrt. és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke.
Hozzátette: egyelőre nem gyűrűzött be az építőanyag-kereskedelembe az orosz–ukrán konfliktus hatása. Ezt érthetően mindenki szeretné elkerülni, hiszen
mindkét ország fontos alapanyaggyártó, az acél- és a műanyaggyártáshoz szükséges koksz érkezik nagy mennyiségben tőlük.
A helyzet esetleges eszkalálódása pedig a fehéroroszországi szállításokra is hatással lenne, ahonnan ugyancsak érkezik importalapanyag Magyarországra és a környező országokba is.
Berobbant viszont az Olaszországban bevezetett állami felújítási program, amely a tavalyi utolsó negyedévben azonnal érzékelhető kínálati hiányt okozott a szálas szigetelőanyagok piacán. Ennek lényege, hogy az energetikai megtakarítást eredményező felújítások költségének 110 százalékát bárki leírhatja öt év alatt öt egyenlő részletben a személyi jövedelemadójából.
A rezsicsökkentéssel és az adómegtakarítással együtt rendkívül vonzó lehetőség tömegeket mozgat meg, ami szabályos vákuumhatást gerjesztett bizonyos termékkörökben, mindenekelőtt a kőzet- és az üveggyapotnál – mondta Tibor Dávid. A szigetelőanyag-gyártás alapanyag-ellátásának biztosítása szempontjából sem lebecsülendő az orosz–ukrán, valamint a fehéroroszországi helyzet, az utóbbi ebben a másfél éve hiánycikknek számító termékkörben épp a legérzékenyebb pillanatban esne ki.
A magas konténerárak miatt sem gazdaságos alternatíva a távol-keleti beszerzés, sőt, az építőanyag-kereskedelem egésze csak bizonyos távolságon belül rentábilis.
Tele van bizonytalanságokkal és kérdőjelekkel az energiaárak szempontjából is az orosz–ukrán helyzet, az ÉVOSZ szakmai tagozatának elnöke nem titkolta, hogy jelenleg ez a legnagyobb probléma a szektor számára. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az építőanyag-gyártás jókora energiafelhasználással jár, márpedig a gáz és az áram beszerzési ára már a többszöröse a korábbinak.
A gyártás önköltsége drasztikusan megemelkedett, amit a bérinfláció tovább tetéz.
Az építőanyag-gyártók által tavaly év végén beharangozott 15 százalékos áremelés máris végigment a piacon, a január nagyon erősen indult minden kereskedőnél. A gyártók sem lassíthatnak, olyan élénk a kereslet, hogy elmaradt a szezonális hullámzás, az év eleji forgalom jóval nagyobb, mint a téli hónapokban megszokott. A nagyrészt fagymentes tél és az enyhe január–februári időjárás miatt a kültéri kivitelezéseket sem kellett szüneteltetni, az építőanyagokat folyamatosan vásárolják és építik be.
Mindenekelőtt a szigetelőanyag-piaci boom látványos
– mutatott rá az építőanyag-gyártó tagozat elnöke. A szálas szigetelőanyagok átlag felett, 20 százalék körüli mértékben drágultak, miközben a Magyarországon is népszerű műanyag alapú – polisztirol, hungarocell és XPS – szigetelők Tibor Dávid szerint kevésbé, de ezekből folyamatosan tudják ellátni a piaci igényeket.
