Jelentős mértékben megnőtt Magyarország hozzájárulása az költségvetéséhez – derült ki az államkincstár 2021-es előzetes mérlegéből.
A korábbi években legfeljebb 50–80 milliárd forinttal emelkedett ez az összeg, 2020-ról 2021-re azonban 449 milliárdról 610 milliárdra.
Ennek egyik fő oka, hogy az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az EU-ból, hiszen a BBC számításai szerint a britek Németország után a második legnagyobb nettó befizetők voltak, de a gazdasági növekedésnek és az EU kiadásainak is jelentős szerepük van a folyamatban.
Magyarország a többi tagállamhoz hasonlóan alapvetően három jogcímen fizet be jelentős összegeket az uniós költségvetésbe. Az első és legnagyobb a GNI-alapú hozzájárulás, ennek keretében a bruttó nemzeti jövedelem egy meghatározott hányadát kell a tagállamoknak befizetniük a közös költségvetésbe. A mértéke évről évre változhat, elsősorban a tervezett kiadások összege befolyásolja, ugyanis az uniós költségvetés nem halmozhat fel hiányt, amit a GNI-alapú befizetések korrekciójával biztosítanak. Az Európai Bizottság adatai szerint évről évre nőttek a kiadások, a 2017-es 137 milliárd euróról egy évvel később 156 milliárdra, majd 159 és 173 milliárdra.
A második tétel a hozzáadottérték-adó – Magyarországon az áfa – arányos befizetése. A tagállamoknak az adóból származó bevételek és az átlagos adókulcs hányadosából számított alap 0,3 százalékával kell hozzájárulniuk az uniós költségvetéshez
– mondta a VG-nek Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője.
A harmadik tételt a vámbefizetések képezik, mert bár az EU-ba érkező termékeket a tagállamok vámoltatják, de az ebből származó bevételek teljes egészében az uniós költségvetést illetik meg. Az elemző hozzátette, hogy a vámoltatás költségeinek fedezésére a tagállamok visszatarthatják a vámbevételek 25 százalékát az új, 2021–2027-es költségvetési ciklusban. (Korábban az arány 20 százalékos volt.)
Összegét tekintve magyar részről 2020-ban volt a legnagyobb a GNI-alapú befizetés, több mint egymilliárd euró. A másik két tétel ennek kevesebb mint az ötödét tette ki: az áfaalapú hozzájárulás 170 millió, a vámbefizetés nettó értékben 177 millió euró volt. A hozzájárulás nagysága mindhárom jogcím esetében elsősorban a gazdasági növekedéstől függ
– emelte ki Molnár Dániel. Hozzátette, hogy csupán a GNI-alapú befizetéseknél fordulhat elő, hogy a hozzájárulás összege nem feltétlenül a gazdaság bővülése miatt emelkedik, hanem például azért, mert nőttek az EU tervezett kiadásai. A szakember úgy véli, hogy hosszabb távon tovább növekedhetnek az uniós befizetések a gazdaság bővülésével, még egy ideig azonban ezzel együtt sem valószínű, hogy Magyarország nettó befizetővé válik.
A BBC elemzése szerint Németországon kívül Franciaország, Olaszország, Hollandia, Svédország, Ausztria, Dánia, Írország és Finnország ad többet a közösbe annál, mint amennyit kivesz onnan. A cikk Magyarországot Lengyelország, Görögország és Románia után az EU negyedik legnagyobb haszonélvezőjének nevezte, ám a következő hat év költségvetése alapján Magyarország a GNI arányában a hatodik legnagyobb befizető lesz Luxemburgot, Észtországot, Bulgáriát, Máltát és Horvátországot követve.
