Ennyien kerültek át a legmagasabb nyugdíj-kategóriába
Két év alatt megkétszereződött, 2015 óta pedig csaknem meghétszereződött azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik a legmagasabb jövedelmi kategóriába tartoznak, azaz havonta több mint 300 ezer forintot kapnak – bukkant rá a VG a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai között.
A KSH a 40 ezer forint alatti sávtól egészen 300 ezerig közli 20 ezer forintos sávközönkénti bontásban azok számát, akik saját jogon kapnak nyugdíjat.
Míg 2019-ben 300 ezer forintnyi nyugdíjat csak 40 573 idős ember kapott, tavaly már 81 769. Gyakorlatilag a teljes nyugdíjállománynál látható egy pozitív irányú eltolódás, vagyis évek óta csökken azoknak a száma, akik a legkisebb juttatást kapják, míg a feljebb lévő sávokban egyre többen vannak. Így például, míg két éve még 1 millió 510 ezren kaptak az átlagnyugdíjnál, azaz 140-150 ezer forintnál kevesebbet, tavaly már csak 1 millió 347 ezren.
A különbséget nem magyarázza kizárólag a halálozás, mert 2021-ben csak 40 ezerrel volt kevesebb nyugdíjas, mint 2019-ben. A VG-nek nyilatkozó szakértők szerint az eltolódásnak több oka is van.
Részben az éves nyugdíjemelés és az ehhez kapcsolódó nyugdíj-kompenzáció, részben pedig az úgynevezett állománycserélődés okozza az eltolódást
– húzta alá a VG kérdésére Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője. Hasonlóan látja Varga Zoltán is, az Equilor szenior elemzője, aki szerint a kifizetési sávokban látható eltolódást a nyugdíjemelés melletti visszamenőleges nyugdíjkorrekció és a novemberben kifizetett nyugdíjprémium együttes hatása okozta.
A nyugdíjemelés valóban elmozdíthatta a sávokat, főleg azok esetében, akiknek a juttatása már tavaly is magasabb volt. Mint Regős Gábor rámutatott, 2020-ban 24,6 ezer fő nyugdíja volt a 280 és 300 ezer forint közötti sávban.
Ötszázalékos 2021-es emeléssel számolva azok, akiknek a nyugdíja 2020-ban elérte a 286 ezer forintot, már átkerültek a 300 ezer forint feletti sávba.
Ez azonban még nem magyarázhatja a teljes növekedést. Az állománycserélődés azt jelenti, hogy az idősebb, elhalálozó, a nyugdíjrendszerből kikerülők helyett a rendszerbe új, fiatalabb nyugdíjasok kerülnek. Esetükben az életpálya-kereset – amelynek alapján a nyugdíjat számítják – magasabb, mint a korábban nyugdíjba vonulóknál, így nem meglepő, hogy egyre többen kerülnek be a 300 ezer forint feletti kategóriába. Ebben annak is szerepe van, hogy az újonnan megállapított nyugdíjak esetében a korábbi évek átlagkereseteit az átlagbér növekedésével indexálják, az pedig jelentős volt az elmúlt években.
Varga Zoltán kiemelte: bár a javulás látványos, érdemes hozzátenni, hogy a nyugdíjmedián nem emelkedett ki tavaly a 120–140 ezres sávból, emiatt folyamatosan nyílik az olló a nettó bérek és a nyugdíjak között. A férfiak nyugdíjmediánja a 120–140 ezres sávból a 140–160 ezresbe emelkedett, míg a nőké a 100–120 ezresből a 120–140 ezresbe.
