A társaság 2020-ban vette meg a Kika magyarországi bútoráruházláncát. Simonyi András január óta már a csoport mindhárom itthoni érdekeltségét irányítja. 

Úgy látja, egy akvizíció csak akkor lehet sikeres, ha a hatékony belső kommunikáció eredményeként az új működési elveket és a vállalati kultúrát is megértik, elfogadják az alkalmazottak – írja a Figyelő.

„Az elképzelés, hogy egységes ügyvezetés irányítsa a cégeket, onnan ered, hogy a tulajdonos és a magyarországi menedzsment belátta: az ugyanazon osztrák családi csoporthoz tartozó Möbelix, Mömax és XXXLutz áruházak kettős üzemeltetése hosszú távon nem tartható fenn. Ezáltal ugyanis rengeteg olyan szinergiát, együttműködési lehetőséget hagynak kihasználatlanul a vállalatok, amely mindegyiknél javítaná a hatékonyságot, az eredményességet. A lépésben nyilván az is szerepet játszott, hogy a 2020. októberi itteni indulás óta a három budapesti és agglomerációs, valamint három vidéki áruházat üzemeltető, 570 munkatársat foglalkoztató XXXLutz veszteséges volt, ami elsősorban belső működési problémákra vezethető vissza” – elemezte a csoport hazai helyzetét Simonyi András, aki az XXXLutz Lakberendezési Kft. ügyvezető igazgatói posztjának az elfoglalása mellett a korábbi pozícióit is megtartotta. 

Így a Möbelix/Mömax áruházakat üzemeltető MMXH Lakberendezési Kft., továbbá a cégcsoport ingatlanportfólióját kezelő XXXLutz Properties Kft. ügyvezető igazgatója is. (A szakember korábban az ugyancsak osztrák bauMax barkács-áruházláncot vezette – a szerk.) Az általa irányított portfólióba jelenleg 24 áruház és 1300 munkavállaló tartozik. Az MMXH Lakberendezési Kft. égisze alatt tavaly nyáron Nagytarcsán átadott, tízmilliárd forintos beruházással épült, kétszer 23 ezer négyzetméter nettó alapterületű raktár és 1800 négyzetméternyi irodakomplexum nyolcvan új munkahelyet teremtett.

A jövőre vonatkozó tervek kapcsán Simonyi elmondta: 

mind a Möbelix és a Mömax, mind az XXXLutz további áruháznyitásokat tervez Magyarországon. 

Utóbbi cég 40 milliárd forintos beruházással egy olyan vegyes funkciójú komplexum megépítésére is vállalkozik, amely egy 7000 négyzetméteres iroda- és szolgáltatóegységet, valamint a kétszintes mélygarázs mellett egy újabb, 10 ezer négyzetméteres logisztikai bázist és egy új, 7000 négyzetméteres Möbelix áruházat is magában foglal majd.

Fotó: Pitinan Piyavatin / EyeEm

Két-három saját áruházi egység egymásra nyitása – mint például Bécs III. kerületében – nemzetközileg régóta sikeres gyakorlat az anyavállalatnál. Ott azt tartják, hogy amekkora forgalmat esetleg elvesznek ezzel az egyik márkától, akár ugyanakkorával bővülhet a másiké. A lényeg az, hogy a vevő nem egy harmadik helyen vásárol, mert az XXXLutz, a Möbelix és/vagy a Mömax egymás melletti üzemelésével létrejövő széles áruválasztékkal szinte minden igényt le tudnak fedni. A fogyasztók ezt azért is pozitívumként értékelik, mert így jelentős időmegtakarítást érhetnek el a bútorvásárlásnál. Nem véletlen – fűzte hozzá a cégvezető –, hogy a jövőbeli magyar ingatlanfejlesztéseket is így tervezik megvalósítani.

„Az XXXLutz, a Möbelix és a Mö-max közötti szinergiák kihasználását fókuszba helyező munkámat jelentősen megkönnyíti, hogy mind a három bútoráruházláncnál már összeszokott és hatékonyan dolgozó menedzsment tevékenykedik, mert az XXXLutznál is csak a legfelső menedzsment egy része változott. Emellett az egységekben dolgozók többsége is olyan, több évtizedes szakmai tapasztalattal felvértezett szakember, akinek a munkájára bátran lehet építeni. Ugyanakkor a legnagyobb kihívás most az, hogy a régi beidegződéseket megváltoztatva az XXXLutz stratégiáját, vállalati kultúráját a régi Kika csapatának is hatékonyan tudjuk kommunikálni. Ezzel egy időben az új működési elveket át kell ültetni a gyakorlatba, mert a teljes koncepcióváltás jegyében a gyártó partnereink 60 százaléka lecserélődött, miközben a cég anyag- és készletgazdálkodása, valamint a komplett számítógépes háttere mellett a logisztikai utak is átalakultak. Vagyis az XXXLutz nem egy régi szereplő újragondolva, hiszen egészen új koncepcióval és árukínálattal jelenik meg a magyar piacon” – taglalta a szakember.

A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.