Van már benzinár- és élelmiszerárstop, gondolkodnak-e az építőanyagárak befagyasztásában, miután jelentős drágulással indult az év, és senki sem tudja, hol a vége?
Az építőipar területén a kormány legfontosabb célja, hogy az otthonteremtési támogatásokat valóban otthonteremtésre lehessen fordítani, ne pedig külföldi cégek extraprofitját képezzék. A tavaly nyár óta folyamatosan meghozott és összehangolt intézkedések erről szólnak, hiszen meg kellett védenünk ezeket a forrásokat, mert az világossá vált, hogy az áremelkedések elsősorban az építőipari alapanyagárakból következtek. Erről szólt az is, hogy korlátoztuk a kivitelt, és az is, hogy bizonyos termékeket regisztrálni kell, ha valaki exportálni szeretné őket. Azt tudom mondani, hogy
határozottan felléptünk azon termékkörök esetében, ahol a leglátványosabb volt az áremelkedés, és amelyek a legfontosabbak az otthonteremtési beruházásokban.
Csakhogy a fogyasztói árakat nem befolyásolták ezek az intézkedések, nem erre szolgáltak, hanem alapvetően az ellátás biztonságát garantálták hazai forrásból.
Ez csak részben igaz, hiszen ezeknek a termékeknek az előállításához bizony éppen az intézkedések által érintett alapanyagokra van szükség. Súlyos stratégiai tévedése volt a kilencvenes éveknek, hogy a nyersanyagkészletek zöme külföldi kézbe került. Magyarországon van nyersanyag, de kikerül az országból, és külföldön értékesítik, a külföldi tulajdonos pedig elsősorban a saját országa piacait akarja kiszolgálni. Amikor a koronavírus-járvány után mindenütt megindultak a beruházások – hazánkban az otthonteremtési támogatásoknak és a közberuházásoknak, közintézmény-felújításoknak köszönhetően talán még korábban is, mint sok más országban –, egyszerre megindult az éles verseny az építőanyagokért. Ezért a kormány elrendelte a stratégiai jelentőségű építőanyagok és építési termékek exportregisztrációs kötelezettsége mellett a szállítási útvonalaik bejelentési kötelezettségét az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszerbe.
Az árak tovább nőttek, terveznek-e valamilyen intézkedést?
Folyamatosan vizsgáljuk, hogy milyen döntés lehet szükséges. Január elsején újabb intézkedés lépett hatályba, létrejött a nemzeti építőipari felügyeleti és adatszolgáltatási rendszer, amelynek használata a 700 millió forint fölötti, jellemzően közberuházásoknál kötelező. Ez nemcsak azt teszi lehetővé, hogy hozzájussunk a szükséges információkhoz az adott beruházás anyagszükségletéről, de fontos lépés a foglalkoztatás fehérítésében is, és egyben javítja a beruházások minőségét.
A kormányzati intézkedések számtalan területen megállították a folyamatos árnövekedést, és biztosították, hogy a termékek többsége elérhető legyen, és megszűnjön a nyomasztó áruhiány.
Az intézkedéseket szükséges fenntartani és nyomon követni, mert ezzel megakadályozható, hogy néhány külföldi cég folyamatosan extraprofitra tegyen szert a magyar beruházások kárára.
A nyárig meghosszabbította a kormány a stratégiai jelentőségű építőanyagok és építési termékek exportregisztrációs kötelezettségét és a szállítási útvonalak bejelentési kötelezettségét a veszélyhelyzettel összefüggésben. Eszerint addig marad fenn mindez, amíg a fennáll?
Célszerű lehet ezeket a veszélyhelyzet megszűnése után is fenntartani, hiszen jól működő intézkedéseknek bizonyultak.
Mire lehet számítani a közeljövőben, az energiaárak robbanásának idején mekkora egy kormányzat mozgástere?
Az építőipari áremelkedés európai szintű jelenség, az egész Európát sújtó és Brüsszel elhibázott politikája miatt drasztikusan emelkedő energiaárak az építőipari termékek gyártására is kihatnak. A kormány ezért is tart ki a rezsicsökkentés védelme mellett, ami nemcsak a családoknak, hanem a gazdasági szereplőknek is nagy segítség. Fontos döntés volt a hatósági benzinár bevezetése, amely immár hónapok óta biztosítja, hogy Magyarországon az üzemanyagok költsége nem emelkedik.
Egyre több szakmai szövetség kéri az otthonteremtési támogatások meghosszabbítását a kereslet kiegyenlítése érdekében. Támogatja ezt?
Továbbra is támogatni szeretnénk a családokat és a fiatalokat az életkezdésben. A 2010 előtti kormányzást az jellemezte, hogy elvették az otthonteremtési támogatást, ma viszont számos otthonteremtési és felújítási program segíti a családokat – mint például a családi otthonteremtési kedvezmény, lakásfelújítási támogatás, lakásáfa-csökkentés, zöldotthonprogram –, és amíg nemzeti kormány van, ez így is marad.
Kapós a zöldhitel, a zöld-csok, de milyen lehetőségeik vannak modernizálásra a régi épületekben élőknek?
Ennek a programnak a sikeressége is jól mutatja, hogy szükség van az ehhez hasonló támogatásokra.
Éppen ezekben a hetekben valósul meg az a nagyszabású, elsősorban az átlagosnál alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartásokat célzó program, amely a napelemes rendszerek telepítését és az energiahatékonysági beruházásokat segíti.
Olyan beruházásokat fogunk támogatni – akár százszázalékos intenzitással –, amelyek segítik az emberek mindennapjait, és már rövid távon is csökkentik a rezsikiadásokat.
Több forrás jut kutatásokra, eddig ebben nem igazán álltunk jól az EU-ban. Melyek lesznek az alapkutatások kiemelt területei?
Önmagában az a tény, hogy a kutatás-fejlesztésre szánt forrásokat jelentősen megnöveltük és folyamatosan növeljük, egyértelműen megmutatja, hogy a magyar gazdaság számára egyre fontosabb ez a terület. 2010-ben 31 ezren dolgoztak a kutatás-fejlesztés területén Magyarországon, most 62 ezren. Tehát tizenkét év alatt megduplázódott a legmagasabb hozzáadott értékkel rendelkező szakemberek száma, az új álláshelyek zöme a vállalati szférában, az elsődleges munkaerőpiacon jött létre. A szemünk előtt történik a magyar felsőoktatás megerősítése is, hiszen hosszú távon csak egy sikeres felsőoktatás alapozhatja meg a sikeres gazdaságot. Ezért döntöttünk úgy, hogy a modellváltó egyetemekkel hosszú távú megállapodásokat kötünk, és stabil finanszírozást biztosítunk számukra. A magyar felsőoktatásra szánt források 2022-ben soha nem látott nagyságrendben állnak rendelkezésre. Az egyik, ha nem a legtöbbet fogjuk költeni az EU-ban a felsőoktatási rendszerünk működtetésére. Ezermilliárd forintot fordítunk a felsőoktatásra, a fejlesztésekre, egyetemi tudományos és innovációs parkok kialakítására, ez az átlagos GDP-arányos költéseinek jóval több mint duplája.
Hogyan tudják itthon tartani a kutatókat?
Az elmúlt években úgy alakítottuk át a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázati rendszert is, hogy az kellő támogatást nyújtson a kutatóknak. Szeretném kiemelni a modellváltás egyik nagy eredményét, hogy az egyetemek teljesítményalapon tudják díjazni a saját kutatóikat, így lehetővé vált a kiválóság díjazása és megbecsülése az intézményekben is. A hazai kiválóságok itthon tartása mellett azon is dolgozunk, hogy a világ vezető kutatóhelyein dolgozó magyar kutatókat, köztük Karikó Katalint vagy Roska Botondot, bekapcsoljuk a hazai felsőoktatási és kutatás-fejlesztési világba.
Milyen különbségeket eredményez ez a verseny a juttatásokban?
Tavaly és idén két lépcsőben több mint 30 százalékkal növeltük az állami, egyházi és a modellváltó intézményekben dolgozók keresetét. Korábban egy egyetemi professzor 500-600 ezer forintos díjazást kapott, most milliós nagyságrendű fizetést is hazavihet. Emelkedett az egyetemi oktatók és kiemelt kutatók díjazása, valamint növekedett az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban és a vállalati kutatóhelyeken dolgozók bérezése is. Jó látni, hogy például a járműiparban sem csak a gyártáshoz kapcsolódó feladatok érkeznek Magyarországra, hanem a kutatás-fejlesztési tevékenységgel is a vállalatok érdeklődésének középpontjában állunk.
A modellváltásban indikátorokhoz kötik az egyetemek támogatását. Ezek közül melyek a legfontosabbak, minek alapján kaphat több finanszírozást egy-egy intézmény?
Teljesítményalapú indikátorokról van szó, amelyek intézményenként is különböznek, de a legfontosabbak a kutatási és publikációs teljesítményhez kapcsolódnak, és a minőséget hivatottak jelezni. Fontos és önmagukon túlmutató jelentőségük van azoknak az indikátoroknak, amelyek az intézmények köré térségileg és országosan szervezett gazdasági együttműködéseket mérik, hogy az egyetemek ne önállóan létezzenek, hanem kapcsolódjanak és csatlakozzanak a gazdaság szereplőihez. Fontos indikátor a hallgatók sikeressége is, hiszen az egyetemek legfontosabb feladata, hogy a fiatalok a jövő nyerteseivé váljanak. Ezért is meghatározó, hogy hány százalékuk tudott elhelyezkedni abban a szakmában, amelyikben végzettséget szerzett. Számít az is, hogy mekkora a hallgatók lemorzsolódása, ezért különösen fontos ennek az aránynak a javítása és csökkentése. Lényeges szempont továbbá, hogy mekkora a mintatanterv szerint előrehaladók aránya, vagyis azoké, akik időben fejezik be a felsőoktatási tanulmányaikat.
Pluszpont az itthoni elhelyezkedés is?
Abszolút. Minden intézménnyel külön szerződést kötöttünk, de a kulcs, hogy ezeknek a fiataloknak a jövőjét itthon tudjuk biztosítani, és megtalálják a számításaikat Magyarországon. Mi ehhez szeretnénk partnerek lenni mind az intézmények, mind a fiatalok számára.
