Jelentősen megugrottak a bérek, újra a járvány előtti szinten az elvándorlás, miközben egyre irreálisabb igények jelentek meg a jelentkezők körében.
Mindez komoly kihívás elé állítja a munkáltatókat, ha meg akarják szerezni és tartani a munkatársakat – vélik a HR-szakértők.
Egy betanított munkás bruttó átlagbére Pest megyében 2018-ban havi 250 ezer forint volt, juttatásokkal és pótlékokkal együtt.
Ugyanaz a betanított munkás 2021 decemberében 454 ezer forintot keresett, 82 százalékkal többet, mint három évvel korábban.
Ez a bérszint egy középvezető bérét sem éri el minden esetben a szociális szférában.
A pluszjuttatások összege is jelentősen emelkedett, mert amíg 2018-ban havonta jellemzően 50 ezer forint juttatást kaptak az alkalmazottak, 2021-ben ezek összege 144 ezer forintra nőtt – tájékoztatott Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés-szakértő, a HR-Evolution Kft. ügyvezetője. Kiemelte: az átlagórabér 2018-ban bruttó 1100 forint volt, 2021-ben pedig 1550 forint.
De nemcsak a bérek magasak a kékgallérosok között, hanem a fluktuáció is.
Bár a 2021. évi fluktuációkutatás még tart, ezért pontos adatok nem állnak rendelkezésre, azonban tapasztalataink és a piaci visszajelzések alapján a munkahelyi elvándorlás a 2020. évi 26 százalékos mélypont után tavaly újra megközelíti a járvány előtti 30 százalékot. Ezt támasztja alá, hogy a foglalkoztatottak száma a 2020. évi esést követően, 2021. második félévében jóval meghaladta a járvány előtti szintet.
A szakember kiemelte, hogy egyre irreálisabbak a munkavállalók igényei a bérek és juttatások terén, amit már nem tudnak megadni a munkáltatók. Mindez rendkívül nehéz kihívás elé állítja a munkaadókat. Egyre nehezebb megtartani a munkavállalókat, újakat szerezni pedig még nehezebb.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy sorozatosan érkeznek hírek egyfajta bérversenyről, amikor a cégek egymást túllicitálva, egyre magasabb bérekkel próbálják elcsábítani a versenytárs dolgozóit. Előfordul, hogy közösségi oldalakon keresik fel a dolgozót ajánlatokkal
– árulta el Csikós-Nagy Katalin.
A fluktuációkezelés-szakértő szerint azok a munkáltatók lesznek a dolgozókért folyó verseny nyertesei, akik komplexen foglalkoznak a munkavállalók jóllétével. Egyrészt törekedni kell arra, hogy a kínált bér benne legyen az átlagban, figyelembe véve a munka sajátosságait, ezzel párhuzamosan pedig erősíteni kell a munkavállalói elkötelezettséget.
A bért több tényező is befolyásolja, mint a munkakörülmények, hogy nehéz fizikai vagy könnyen elvégezhető, elsajátítható munkáról van szó, hogy milyen a munkába járás lehetősége, mennyire van távol, mennyit kell túlórázni, a munka-magánélet egyensúlya tartható-e és így tovább
– sorolta a szakember. Ezek fontos tényezők, ugyanis van, amit lehet kompenzálni bérrel, és van, amit nem. A kutatások bizonyítják, hogy a magasabb bér legfeljebb három-hat hónapig okoz elégedettségérzést a munkavállalóknál.
Fordulópontról beszélnekEgyre többen döntenek a munkaerő-kölcsönzés mellett. Munkaadói oldalon a piac változásaira való gyors reakcióképessége, rugalmassága, s az adminisztrációs terhektől és a bérköltség megjelenésétől való mentesség a legfőbb érvek – derül ki a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) kutatásból. A kölcsönzötti válaszadók között fele-fele arányban voltak a nők és a férfiak, életkoruk alapján 40 százalékuk 18–35 év közötti, szintén 40 százalékuk 35–50 éves, 20 százalékuk 50 év feletti; 75 százalékban pedig betanított munkát, ötödük pedig szakmunkát végez. A kölcsönvevői oldal válaszadói 82,3 százalékban HR- és munkaügyterületen tevékenykednek, 12,9 százalékuk pedig cégvezető. Jelenleg 65 ezer betöltetlen állás van Magyarországon, amit várhatóan megdupláznak a folyamatban lévő, idén lezáruló ipari beruházások – jelentette ki Csizmadia Gábor az MMOSZ elnöke. Az atipikus foglalkoztatás a rugalmassága mellett kiszámítható, tervezhető jövőt biztosít, úgy munkavállaló, mint munkaadói oldalon. |
