Nem hagyja érintetlenül az idei költségvetést az elmúlt hetekben gyökeresen megváltozott makrogazdasági környezet – erősítette meg a VG-nek a kormányzat fiskális politikájára rálátó forrásunk. Azt már korábban Varga Mihály pénzügyminiszter is jelezte, hogy a választások után módosítani kell a büdzsét a romló növekedési kilátások és az inflációs várakozások fokozódása miatt, ugyanakkor megtudtuk:
a lakosság ebből semmit nem fog megérezni, a családtámogatások vagy a 13. havi védettek, legfeljebb beruházások átütemezése jöhet szóba.
Ami egyáltalán nem lenne meglepő, tavaly egyszer már döntött így a kormány, előbb 350 milliárd forintot, később, már az idei költségvetésben, 750 milliárdot zárolt.
Mindenesetre bőven megvan a mozgástér a költségvetésben ezekhez az átcsoportosításokhoz, az elmúlt években ugyanis hatalmasra duzzadt a beruházások aránya a büdzsében, 2020 óta több ezer milliárd forint fejlesztési projekt jelent meg a pénzforgalmi hiányban. Másrészről arra is felhívta a figyelmet forrásunk, hogy még az ellenzéki javaslatokat megfogalmazó Hetényi Kör is jelentős puffert talált, ami szerinte szintén azt bizonyítja, nem indokolt a jóléti kiadások bárminemű visszafogása. Szükség is lesz ekkora mozgástér kihasználására, ugyanis információink szerint
az idén a 700–800 milliárd forintot is elérheti a rezsicsökkentés fenntartása, ez még annál is nagyobb összeg, mint ami korábban a sajtóhírekben szerepelt.
Ez kétségtelenül hatalmas terhet jelent a költségvetésnek, ugyanakkor ha megfordítjuk, tulajdonképpen ekkora plusztehertől védi még a lakosságot.
Nem látjuk, pontosan hogyan fog kinézni a makrogazdasági pálya. De bárhogy is alakuljon, akkora elszállás nincsen a költségvetésben, hogy az ne lenne tartható
– ismerte el a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Jelezte, hogy egyelőre ki kell várni az első negyedéves GDP-adatokat a tisztánlátáshoz, de szerinte egyelőre nem látszik tragikus elcsúszás, amit ne lehetne korrigálni. „A kormányzat előrejelzésében 5 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, amikor a büdzsét tervezte, de annyira még nem romlott meg a gazdasági környezet, hogy ettől nagyon messzire kerültünk volna” – hívta fel a figyelmet a szakember, hozzátéve, hogy 4-4,5 százalékos még mindig benne van a pakliban. Virovácz Péter szerint ráadásul hiába lenne lassabb, 3 százalékos a növekedés, az olyan mértékben megugrott, hogy végeredményben a nominális GDP-bővülés is magasabb lehet, mint amivel eredetileg a kormány számolt.
Bár úgy tudjuk, hogy a kormány elkötelezett a hiány tartását illetően, az ING Bank elemzője szerint arra is van esély, hogy az unió kitolja a szigorú fiskális kontroll visszatérésének 2023-as határidejét. Szerinte több tényező is ebbe az irányba mutat, egyrészt megnőtt az igény a hadi kiadások emelésére, másrészt a költségvetési folyamatokat rövid és hosszú távon is átírja az energiafüggőség csökkentésének szándéka. Előbb-utóbb valamilyen új szabályrendszerre lesz szükség, amely igazodik ehhez a megváltozott környezethez – figyelmeztetett Virovácz Péter.
