Sorra fogadják el ezekben a hetekben az idei költségvetésüket a hazai önkormányzatok. A számokból egyelőre az látszik, hogy túl vannak a Covid okozta megrázkódtatásokon, és idén már számottevően nőhetnek az adóbevételeik. A helyi iparűzési adóból (hipa) származó befizetések ráadásul úgy érhetik el több helyen a járvány előtti, 2019-es rekordév összegét, hogy időközben a kormány 1 százalékra csökkentette a kkv-k által fizetendő kulcs mértékét. Ebből a szempontból egyébként a budapesti önkormányzat költségvetése van a legjobb helyzetben, amelynek az ebből az adónemből származó bevétele a csökkentés mellett is meghaladhatja a három évvel ezelőtti befizetéseit. (Ez 2019-ben 165 milliárd forint volt, az idén már 167 milliárd.)
A legnagyobb adóbevételű városok közül Székesfehérvár az idén 25,2 milliárd forint saját befizetésre számít, amelyből 19,6 milliárd forintot a hipa tesz ki.
Ezzel a város elérheti a 2019-es 20,1 milliárdot. Székesfehérvár hipabevétele már tavaly is sokkal nagyobb volt a vártnál, a tervezett 15 milliárd helyett 17,8 milliárdot tett ki. E téren Debrecennek sem kell aggódnia, a város 2022-t 21 milliárd forint helyi adóbevétellel tervezte, ebből egyedül az iparűzési csaknem 18 milliárd forint lenne, a tavalyi előirányzatnál majdnem 4 milliárd forinttal több.
Nem minden várost érintettek egyformán a gazdasági nehézségek és a hipa kulcsának csökkentése. Kecskeméten például a Mercedesnek is köszönhetően alig volt visszaesés, a város az idén 12 milliárdos bevételre számít az iparűzési adóból, ezzel ismét elérné a három évvel ezelőtti szintet. Szeged is jobb évet vár a tavalyinál, mert míg a büdzséjében 2021-ben 11,67 milliárdos előirányzat szerepelt, az idén már 2 milliárddal nagyobb, miután hipából 9,9 milliárd forintot tervezett be. Igaz, ez még mindig elmarad a 2019-es 11,3 milliárdos befizetéstől, ám a város tavaly is kapott kompenzációt az államtól, mégpedig a harmadik legnagyobbat, közel 2 milliárd forintot.
Az idén is Debrecen az abszolút nyertes a költségvetés mérete alapján is.
A megyeszékhely közgyűlése rekordösszegű, 185 milliárdos mérlegfőösszeggel fogadta el a költségvetési tervet a tavalyi a 162 milliárd után, sőt, a város polgármestere szerint az év folyamán akár a 200 milliárdot is átlépheti. Csak beruházásokra 84,9 milliárdot tervez elkölteni, amelyből a legnagyobb tétel a város határában zajló két nagy iparterület, a BMW-gyárnak is helyet adó északnyugati gazdasági övezet és a déli iparzóna infrastruktúra-fejlesztése.
Székesfehérvár is rekordot dönthet, ugyanis még soha nem emelkedett a büdzséje százmilliárd forint fölé, most viszont 106,5 milliárd forint szerepel a bevételi-kiadási főösszeg tervében. Itt is óriási tétel, a költségvetés közel kétharmada, 63,4 milliárd forint megy beruházásokra, a többi között ebből épül meg az új multifunkcionális aréna, a középiskolai campus és az új belgyógyászati tömb. A hatvanezres lélekszámú Veszprém – amely a 2023-as Európa kulturális fővárosa (EKF) programra készül – idei költségvetése 58,9 milliárd forint, 50 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A megyeszékhely a büdzséje kétharmadát, mintegy 40 milliárdot forintot költene az EKF programokhoz kapcsolódó beruházásokra.
