Mindenki tudja, hogy megéri, mégis lemaradt a magyar mezőgazdaság a digitalizációban

A gazdaságok jelentős része egyre több olyan innovatív megoldást alkalmaz munkája során, amelyek nemcsak megkönnyítik, de növelik is a termelést és annak eredményeit – áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely a hazai agrárium digitális fejlettségét, a precíziós technológiák alkalmazásának gyakoriságát veti össze az EU vezető agrárországaiban tapasztalhatóval. A kutatók megállapítása szerint az infrastruktúrába, technológiába, tudásba történő befektetés révén rugalmas és produktív mezőgazdaság hozható létre, a megvalósításhoz pedig a gazdaságok mellett szükséges az állami segítség biztosítása is. A végeredmény mindkét fél számára (a gazdaság és az állam) előnyös, hiszen a mezőgazdasági kibocsátás növekedése pozitívan hat a teljes nemzetgazdaságra, a technológiai fejlesztések pedig az adott ország fejlettségének mutatóit javíthatják.

Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy a gazdaságok szinte minden területen javíthatják eredményeiket a precíziós gazdálkodás, valamint a digitális technológiai megoldások alkalmazásával. Például a változó adagolású kijuttatás (VRT) és a távérzékeléses monitoring (RSM) jelentős hozamnövekedést eredményezhetnek. Például a VRT alkalmazásával a hozamok akár 62 százalékkal is növekedhetnek. A műtrágyák, növényvédő szerek és víz felhasználásának optimalizálásával a precíziós gazdálkodás jelentősen csökkentheti a termelési költségeket. A VRT 60 százalékos csökkenést eredményezett a műtrágya felhasználásban.

Van még hely a precíziós technológiák számára

A precíziós gazdálkodás további előnye, hogy lehetővé teszi a víz hatékony felhasználását, 20-50 százalékkal csökkentve a vízfogyasztást és optimalizálva más erőforrásokat, mint például az üzemanyagot és a munkaerőt.

A tanulmány megemlíti a mezőgazdasági munkaerőhiányt, amelynek orvoslására sokan vendégmunkásokat vagy szezonális alkalmazottakat foglalkoztatnak. Hosszú távon azonban ez sem jelent stabil megoldást – szögezik le. Nem véletlen tehát, hogy a munkaerőhiány és az éghajlatváltozás negatív következményei miatt számos országban már alkalmaznak olyan technológiai megoldásokat, amelyek emberi erő nélkül, akár az időjárási viszontagságok ellenére is képesek a termelést a megfelelő szinten tartani.

Magyarországon az utóbbi években fokozatosan bővült azon gazdaságok száma, amelyek valamilyen digitális vagy innovatív megoldást alkalmaztak a mezőgazdasági termelés során. 

A hagyományos mezőgazdasági gépek mellett egyre több gazdaságban a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközök és technológiák is megjelennek. A digitális eszközök, gépek, berendezések használata a munkaerőhiány kiküszöbölése mellett a munkafolyamatok könnyítése és a költségek csökkentése miatt is előrehalad: a KSH szerint 2023-ban a magyar gazdaságok 9,8 százaléka használt precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközt, mégpedig elsősorban a szántóföldi és vegyes növénytermesztő gazdaságokban.

A kutatók megállapítása szerint a KSH által végezett cenzus adatai is alátámasztják azt, hogy ugyan a technológiai fejlődés fokozatosan zajlik a magyar mezőgazdaságban, a precíziós eszközök használata mégis viszonylag alacsony intenzitású. Ennek okai szerteágazóak: a 2023-as felmérésben részt vevő gazdaságok

• 55 százaléka úgy ítélte meg, hogy nincs szüksége a termeléshez ilyen jellegű eszközre,
• 13 százalékuk pedig az eszköz magas ára miatt nem alkalmazzák azt a gazdálkodáshoz.

A felmérés ugyanakkor arra is rávilágít, hogy 2020 óta egyre kevésbé jellemző (25 százalékponttal csökkent), hogy a gazdaságok azért nem használnak digitális technológiákat, mert ne lenne szükségük rá a termeléshez, ellenben egyre inkább hátráltató tényező (7,3 százalékponttal nőtt) a digitális eszközök magas ára.

Az állattartás kisebb mértékben alkalmaz ilyen berendezéseket, automatikus etetőrendszerrel az állattartó gazdaságok 3,7 százaléka rendelkezett, 2 százalékuknál automatizált az istálló hőmérsékletének szabályozása, míg a légtisztító berendezés, fejőrobot és egyéb robot (takarmánykiosztó, trágyakihordó) használatának aránya az 1 százalékot sem érte el.

Összességében az elmúlt egy évtized során sikerült növelni a mezőgazdasági digitalizációt, valamint a precíziós gazdaságok mennyiségét is, viszont a magyar agráriumban még mindig sok a fejlesztésre váró terület. 

Az európai uniós tagállamok közül a francia és a német termelési értékek kiemelkedőek. Franciaország és Németország gabonatermése az EU-s átlag 35-40 százalékát adja, így az ezen országokban alkalmazott technológiai megoldások nem csak a saját belső termelésükre, de a teljes közösség teljesítőképességére is hatással lehetnek.

Elöl a franciák és a németek

A növénytermesztés mellett a német és francia gazdaságok a tej- és állati eredetű termékek előállításában is kiemelkedő helyen állnak az EU-27 között. 2023-ban

• a szarvasmarhahús közel 40,
• a baromfihús 23,3,
• a sertéshús több, mint 30 százaléka 

ebből a két országból származott.

A kutatók a francia és a német gyakorlatot elemezve arra jutottak, hogy innovatív megoldásokkal növelni lehet a termelést, biztosítva, hogy a növények és az állatok is jobb körülmények között, magasabb hozammal fejlődhessenek. Emellett a munkaerőhiányra is megfelelő válasz lehet, ahogyan az éghajlatváltozás miatt megváltozó termelési struktúrára is. Összességében a mesterséges intelligencia, a digitalizáció lehetőségei a mezőgazdaság számára új lehetőségeket nyithatnak meg, ehhez azonban az érintett államok, valamint az Európai Unió határozott hozzáállása is szükséges, hogy minél több gazdaság igénybe vehesse ezeket a megoldásokat – szögezik le a kutatók.