Nem látjuk rózsaszínben a zöld politikát, sokunk szerint csökkenteni fogja az életminőséget
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA magyarok véleménye megoszlik a zöld átállás gazdasági kimenetelével kapcsolatban, de inkább pesszimistán állunk a témához. Az Európai Beruházási Bank (EBB) kedden közzétett felmérése alapján ugyanis a magyar emberek szűk többsége arra számít, hogy a zöld intézkedések következtében romlani fog az életminősége és csökkenni fog a vásárlóereje.
A magyar fiatalok több mint egyharmada pedig attól tart, hogy máshová kell költöznie, illetve elveszíti majd állását az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kihívások kezelése kapcsán. Ezzel együtt hazánk nem tartozik a legnagyobb üvegházhatású gázok kibocsátói közé az Európai Unióban, sőt, karbon-lábnyomunk alapján a tagállamok listájának középmezőnyében helyezkedünk el 6,7 szén-dioxid egyenértéket produkálva fejenként. A mezőgazdaságban a peszticidek használatából eredő kockázatot az uniós átlagnál is nagyobb mértékben, 25 százalékkal csökkentettük az Eurostat adatai alapján.
A nemzeti kiadások GDP arányos költései tekintetében is az uniós átlag környékén teljesítünk; a GDP közel 1,7 százaléka ment el a környezetvédelmi célok megvalósítására.
Emellett, a mezőgazdaságból és élelmiszerláncokból származó üvegházhatású gázok emissziójáért legnagyobb mértékben felelős tagállam, Franciaország kibocsátásának tizedét produkáltuk, 1,8 százalékát adva a teljes EU 27 kibocsátásnak, de az unióban a mezőgazdaságból és élelmiszerláncokból származó hulladék keletkezéhez is csak 1,6 százalékban járultunk hozzá 2018-ban az Eurostat adatai szerint.
Nem vagyunk optimisták a zöld politikákkal kapcsolatban
Kevesebb, mint a magyar emberek fele gondolja azt, hogy a gazdaság számára az éghajlatváltozás kezelésére irányuló politikák kedvező hatással lesznek, bár nincs nagy különbség a vélemények között; 49-51 arányban dőlt el a kérdés a pesszimista álláspont javára. Az európaiak ennél derűlátóbbak a kérdésben; 56 százalékuk szerint fogja elősegíteni a gazdasági növekedést a zöld átállás. Az éghajlati vészhelyzet kezelését célzó politikák munkaerőpiacra gyakorolt hatásai tekintetében sem vagyunk bizakodóbbak. Ugyanis,
a magyarok 52 százaléka úgy véli, hogy a zöld politikák negatív nettó hatással lesznek az országon belüli foglalkoztatottság szintjére, mivel több munkahelyet fognak megszüntetni, mint ahány újat létrehoznak.
Hasonló a vélekedés az életminőségre gyakorolt hatásról. A magyar emberek szűk többsége (52 százalék) számít arra, hogy élete romlani fog a zöld intézkedések végrehajtása során, míg 48 százalékuk gondolja azt, hogy élete kényelmesebb lesz, és a zöld átállás kedvezően fog hatni élelmiszereik minőségére vagy egészségükre. Abban azonban nagyobb egyetértés mutatkozik, hogy a zöld átállás végrehajtása nyomán csökkenni fog a vásárlóerő - a megkérdezettek 61 százaléka osztja ezt a véleményt.
A fiatalok aggódnak leginkább az éghajlati vészhelyzet miatt
Mindössze 30 százalékunk gondolja úgy, hogy az éghajlati vészhelyzetet 2050-re kézben fogják tartani, míg a magyar válaszadók 62 százaléka szerint az évszázad közepén is komoly probléma lesz az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kihívások kezelése.
A magyarok egyötöde számít arra, hogy másik országba kell majd költöznie az éghajlatváltozás miatt. Ez az aggodalom pedig a húszévesek körében a legerősebb.
A magyar 20 és 29 év közöttiek több mint egyharmadát (35 százalékát) aggasztja annak lehetősége, hogy a klímaváltozás okozta problémák miatt máshova kell költöznie, de szintén ennyien kételkednek saját munkahelyeik fenntarthatóságában is. Attól tartanak, hogy elveszíthetik állásukat, hisz az összeegyeztethetetlenné válik az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel - a fiatalok ezen álláspontja 15 százalékponttal haladja meg a 20 százalékos országos átlagot.
Globális összevetés – a kínaiak a legoptimistábbak
Globális összehasonlításban azt láthatjuk, hogy a kínaiak a legoptimistábbak a zöld átállás életminőségre és egészségre gyakorolt pozitív hatásával kapcsolatban. Az európaiak 56 százaléka véli úgy, hasonlóan az amerikaiak és a britek véleményéhez (57-57 százalék), hogy a zöld átállás a gazdasági növekedés forrása lesz. Ugyanakkor többen, 61 százalékuk bízik abban, hogy életminősége javulni fog. E tekintetben azonban a kínaiak a legbizakodóbbak 77 százalékkal.
Hazai törekvések az éghajlatváltozás elleni küzdelemben
A magyar parlament nemzeti törvényben rögzítette a 2050-es klímasemlegességi célokat. Habár a magyar kormány egyetért a 2030-as uniós klímavédelmi célokkal, és ezzel együtt az összeurópai szinten elérendő 55 százalékos kibocsátás-csökkentéssel,
szeretnénk, hogy tagállamonként minimum 40 százalékot el kelljen érni 2030-ig.
– írta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára Facebook-oldalán, kiemelve, hogy az ország 5 százalék körüli gazdasági növekedés mellett az üvegházhatású gázok kibocsátását 2018-ban közel 1 százalékkal, 2019-ben pedig további 0,3 százalékkal csökkentette a megelőző évhez képest.
Magyarország kimondottan jól teljesít a kibocsátás-csökkentés terén - tette hozzá az államtitkár. A törekvéseket segíti a tavaly ősszel meghirdetett, a háztartások környezetszennyező fűtési rendszereit kiváltó pályázat is, támogatva azt, hogy a magyar áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen 2030-ra.
