A beruházások volumene 2021 negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,2 százalékkal nőtt, az előző negyedévhez képest azonban 1,6 százalékkal mérséklődött – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A beruházásokat a költségvetés és a háztartások csökkenő aktivitása mellett a vállalkozások bővülő fejlesztései alakították.
Tavaly összességében 4,2 százalékkal nőtt a beruházások volumene az egy évvel korábbi, a pandémia miatt alacsony bázishoz képest.
A beruházási tevékenység volumene 2021 negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához képest 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a teljesítményérték 64 százalékát képviselő építési beruházásoké 3,3 százalékkal nagyobb, a 35 százalékát kitevő gép- és berendezésberuházásoké 4,6 százalékkal kisebb lett. Az utóbbi esetében a visszaesést főleg az importgépekbe történő beruházások csökkenése okozta. A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 6 százalékkal emelkedett, amiben meghatározó szerepet játszott, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások tovább növelték fejlesztéseiket. Ugyanakkor a beruházások 14 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 16 százalékkal visszaestek, amiben szerepet játszott a pótlólagos költségvetésitartalék-képzés is az év végén.
Fotó: Vasvári Tamás / MTI
Nagyot ment a feldolgozóipar
A nemzetgazdasági beruházások több mint negyedét a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései nagymértékben, 17 százalékkal nőttek. Az alágak többségében emelkedett a teljesítmény, így a három legnagyobb súlyúban, azaz a villamosberendezés-gyártásban, a járműgyártásban és az élelmiszeriparban is. A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdasági fejlesztések 23 százalékát megvalósító ingatlanügyletek teljesítménye a negyedik negyedévben jelentősen visszaesett (13 százalékkal), amit elsősorban a lakásépítések nagymértékű csökkenése okozott. A bérbeadást szolgáló üzleti ingatlanfejlesztések (pl. raktárak, irodák) volumene ugyanakkor növekedett.
A szállítás, raktározás beruházási volumenében folytatódott az előző negyedévekre is jellemző bővülés (20 százalék), állami infrastruktúrafejlesztések mellett a személyszállítással foglalkozó vállalkozások is növelték a beruházásaikat.
A közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás fejlesztései 19 százalékkal visszaestek,
ehhez a központi közigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok csökkenő fejlesztései egyaránt hozzájárultak. A nemzetgazdasági beruházások a vizsgált negyedévi 0,2 százalékos volumennövekedéséhez leginkább a feldolgozóipar és a szállítás, raktározás járultak hozzá (3,6, illetve 2,2 százalékponttal). Kismértékben emelte a beruházási aktivitást a (0,2 százalékponttal). Ugyanakkor a volumenbővülést számottevően (3,5 százalékponttal) visszafogta az ingatlanügyletek és (1,3 százalékponttal) a közigazgatás teljesítménycsökkenése. A művészet, szabadidő beruházási teljesítménye kismértékben, 0,2 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdasági beruházások volumenváltozását.
Változott a kép 2020-hoz képest
A nemzetgazdasági beruházások volumene tavaly 2020-hoz viszonyítva 4,2, ezen belül az építési beruházásoké 3,7, a gép- és berendezésberuházásoké 5,3 százalékkal bővült. A beruházási árak növekedése az 1998 óta mért legmagasabb szintre emelkedett. A beruházások 55 százalékát jelentő, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 8 százalékkal nőtt, a költségvetési szerveknél 7,6 százalékkal csökkent a beruházási teljesítmény. Az év egészét tekintve a nemzetgazdasági ágak döntő többségében emelkedtek a beruházások.
A legjelentősebb beruházó ágak közül a teljesítményérték több mint negyedét realizáló feldolgozóiparban 9,5, a szállítás, raktározásban 14 százalékkal bővült a beruházások volumene,
ezzel szemben a nemzetgazdasági beruházások közel ötödét jelentő ingatlanügyletek területén 6,1 százalékkal csökkent. Ebben a három nemzetgazdasági ágban realizálódott a beruházások közel hattizede.
A negyedik legnagyobb beruházó területnek számító kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban 18 százalékkal nőtt a volumen, miközben a közigazgatás, védelemben visszaesett 21 százalékkal. Kiugró bővülést regisztrált a KSH az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység esetében (28 százalék), ugyanakkor a járványhelyzet miatt előállt magas bázis miatt az egészségügyi szolgáltatások területén nagymértékű, 21 százalékos visszaesés következett be.
