Az infláció sem húzott cipzárt a magyarok pénztárcájára
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz élelmiszer-kiskereskedelemben a drágulás ellenére kedvezők a húsvéti időszak tapasztalatai – mondta a VG érdeklődésére Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Kifejtette, hogy a folyó áron mért forgalom mellett volumenben is nőttek az eladások. Jelzésértékű, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi, márciusi inflációs adatai szerint a fogyasztóiár-index 8,5 százalékos éves alapú ugrásán belül az élelmiszerek átlagosan 13 százalékkal kerültek többe. De például a margarin 33,6, a kenyér 27,9, a sajt 21,8, a baromfihús pedig 21,4 százalékkal drágult, míg a péksütemények ára 18,7 százalékkal kúszott fel, a tejterméké 18,2, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) pedig 17,9 százalékkal.
Korábban is árérzékenyek voltak a fogyasztók, a magas infláció hatására azonban még inkább válogatnak. Vámos György tájékoztatása szerint azoknál az árucsoportoknál, amelyeknek az áremelkedése jóval meghaladja az átlagot, előfordul, hogy kisebb mennyiséget helyeznek a kosárba, vagy helyettesítő termék után néznek. Az élelmiszerárstop ugyanakkor éreztette hatását, hiszen ami a kereskedőnek az érintett kategóriában veszteség, az a fogyasztónak jelentős árelőny. Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország ügyvezetője erről az intézkedésről azt mondta a VG-nek, hogy
ha nem lenne árstop, akkor az étolaj a duplájába, a sertéshús pedig a másfélszeresébe kerülne, de a lisztért is legalább 20-30 százalékkal többet kellene fizetni.
A húsvéthatás jellemzően két-három héten keresztül generál pluszforgalmat a kiskereskedelemben, így az OKSZ főtitkára szerint az ünnepi vásárlások nemcsak az áprilisi KSH-adatokban köszönnek majd vissza, hanem már a márciusiban is. Ez igencsak biztató, pedig a jövedelempóltó intézkedések hatására – élen az szja-visszatérítéssel – már az utolsó téli hónapban is 9,8 százalékos növekedést mért a szektorban a statisztikai hivatal. A szakember emlékeztetett, hogy az utóbbi években a mostanitól jelentősen eltérő inflációs környezetben is havi mintegy százmilliárd forint pluszt jelentett a boltoknak a márciusi–áprilisi időszak a január–februárihoz képest.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően alakult a húsvéti időszak a kereskedelemben, kijelenthető, hogy a piaci szereplők többsége elégedett a forgalommal – összegzett a VG-nek Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára. Azt azonban hozzátette, hogy
az árbevétel-növekedés számottevő része mögött az infláció áll, nem pedig a volumenemelkedés.
Úgy látja, a mérleg nyelve most inkább a hagyományos üzletek felé billent a webáruházakkal szemben. Nem kedvezett ugyanis az online csatornáknak, hogy az ünnepi időszakban négyből három is munkaszüneti nap volt. Aki az utolsó pillanatra hagyta a beszerzést – legyen az élelmiszer vagy ajándék –, az nem feltétlenül bízott benne, hogy időben kézhez kapja a rendelését.
Az MNKSZ főtitkára szerint a Covid-válság negatív gazdasági hatásai miatt a többség eleve a járvány begyűrűzése előtti, 2019-es évre tekint bázisidőszakként, de a mostani eladások azt is felülmúlták, nem csak az elmúlt két esztendőt. A szakember úgy véli, a mennyiséget és a minőséget tekintve is jó választékkal készültek a kereskedők az ünnepre, nem csak az élelmiszerüzletek eladásai pörögtek fel, kedvező értékesítési adatokat produkált mások mellett a divatáru-, a könyv- és a játékkategória is. Az utóbbiról sokat elárul, hogy a Regio Játék felmérése szerint az idei húsvétkor a családok legalább ötezer forintért vásároltak ajándékot gyermekenként, az átlagos kosárérték azonban online elérhette a 11 500, áruházi vásárláskor pedig a 8000 forintot.
