A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2022-es ellenőrzési irányelve a korábbi évekbelieknél tartalmasabb, konkrétabb, és az elképesztő méretű adatvagyont hasznosító állami adóhatóság növekvő magabiztosságát tükrözi – jelentette ki a VG-nek Bajusz Dániel, az EY adóperes jogásza.
A szakember szerint a fókuszterületek tükrözik az aktuális gazdaságpolitikai trendeket, és illeszkednek a kormányzati kezdeményezésekhez, ilyen például az élelmiszeripar vagy a műtrágya-kereskedelem. A legfrissebb folyamatokra reagálva erősíti meg a a futárok, valamint az szja-visszatérítésre jogosultak vizsgálatát.
Emellett az idén élesedik az úgynevezett kötelező ellenőrzési ok azoknak az adózóknak az esetében, akiknek két egymást követő üzleti évben a nettó árbevételük meghaladta a 60-60 milliárd forintot, ám az adózott eredményük mindkét évben nulla vagy negatív volt.
Az ingatlanközvetítők ellenőrzése ugyanakkor meglepő számomra. Lehetséges, hogy a kockázatelemzés szürkezónát tárt fel, hiszen nincs pénztárgép, kicsit úgymond radar alattiak, talán a katás visszaélések is gyakoriak lehetnek
– árulta el Bajusz Dániel. Mint hozzátette, vannak az irányelveknek olyan részei, amelyek évek óta megszokottak. Példaként említette a jelentős költségvetési kockázattal járó területeket. Régóta küzd az adóhatáság az élelmiszer- és textilkereskedelem fiktív számláival, az online kereskedők belföldi és külföldi áfakulcsos trükközésével, a foglalkoztatásigényes ágazatok feketefoglalkoztatásával és a járulékok elcsalásával. A NAV kiemelten kezeli a transzferár-ellenőrzéseket az autóipari szektorban, fókuszban maradnak a katás alvállalkozókkal dolgozók, akiknél a bújtatott foglalkoztatást vizsgálják, a határon átnyúló ügyletek, valamint az online számla és pénztárgépek használata.
Kevesebb szó esik arról, hogy a NAV hogyan tartatja be az adatszolgáltatási kötelezettséget. Most már inkább arról szól a NAV kommunikációja, hogy az elmúlt években építgetett digitális adatvagyon birtokában milyen területeken, adózói csoportokban detektálható kockázat, és erre milyen gyorsan, átfogóan és hatékonyan tud reagálni az adóhatóság
– szögezte le Bajusz Dániel. A szakember kiemelte, erősödik a NAV szolgáltatói arca, amelynek lényege, hogy nem feltételezi a szándékos adókijátszást, ezért
büntetés helyett először csak felhívja az adózó figyelmét a hibára, ide tartoznak például a családi járulékkedvezményt hibásan érvényesítők is.
Hangsúlyozta, ez jó módszer arra, ha széles adózói rétegeket érintő, de fajlagosan alacsony összegű a kitettség, mert ilyenkor nem hatékony revizori kapacitást fordítani több ezer ellenőrzés lefolytatására.
Ez csupán a szélesebb adózói kört érintő típushiba kezelésére alkalmas, hiszen kockázatelemzéssel kiszűrt vagy egyedi adózónál tapasztalható hiba esetén súlyos ügyfélegyenlőségi aggályokat vetne fel az eljárás, mert nehezen megindokolható, hogy milyen kiválasztási okkal igazolható egyes adózók támogatása, miközben mások jogkövetkezményekkel néznek szembe hasonló mulasztás miatt – mutatott rá Bajusz Dániel.
