A budapesti ingatlanárak folyamatos emelkedése miatt évek óta egyre többen fordulnak az otthonkeresés során a jóval megfizethetőbb agglomerációs települések felé és ezt erősítették tovább a járvány kapcsán megváltozott preferenciák, mint például a kertkapcsolat meglétének igénye. A növekvő kereslet nyomán azonban az agglomeráció ingatlanárai is meredek emelkedésnek indultak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2021. harmadik negyedéves adatai alapján a Budapest környéki agglomerációs zónákban 27 és 39 százalék között nőtt a használt lakóingatlanok átlagára, amely bőven túlszárnyalta a főváros, a megyeszékhelyek, de még a Balaton parti települések áremelkedését is.

Döntés előtt érdemes számolni

Az elmúlt időszak ingatlanpiaci áremelkedésének és gépjármű-fenntartási költségnövekményének hatására már közel sem egyértelmű, hogy pusztán anyagi szempontból továbbra is előnyös az agglomerációba költözni. Míg 2020-ban egy 80 négyzetméteres zsámbéki ház esetében 8 év kellett ahhoz, hogy az ingatlan és ingázás (saját gépkocsival) költségei elérjék egy XIII. kerületi 50 négyzetméteres lakás átlagárát, vagyis ennyi ideig érte meg tisztán anyagilag a kiköltözés, addig idén ehhez már 2 év elegendő. Szintén 2 évre csökkent a korábbi 7 évről a költségelőny a hasonló árfekvésű Szigetszentmiklós esetében, az ennél magasabb árszintű agglomerációs települések esetében pedig már az első évben felborul a mérleg.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság

A legdrágább budapesti kerülettel összehasonlítva már valamivel jobb a helyzet, azonban másfél év alatt így is körülbelül a felére csökkent az agglomeráció V. kerülettel szembeni költségelőnye. A kivétel Dunakeszi, ahol egy 80 négyzetméteres ház átlagos ára mára meghaladja egy V. kerületi 50 négyzetméteres lakásét is. Mivel a tömegközlekedés költsége az autós munkába járásnak csak töredéke, az V. kerülettel szemben akár egy emberöltőnyi időtartam is lehet az agglomerációba kiköltözés és vonattal, busszal való ingázás költségelőnye.

Az elővárosi vasúti közlekedés folyamatos fejlődésével feltételezhető, hogy idővel a napi munkába járáshoz egyre többen fogják a saját gépjármű helyett valamely tömegközlekedési eszközt preferálni, 

így várhatóan bővülni fog azoknak a köre, akik számára a kiköltözés továbbra is költségmegtakarítást jelenthet. Azonban az agglomerációs közlekedési lehetőségek fejlődésével tovább nőhet az elővárosok iránti kereslet is, ami akár további ingatlanár emelkedést okozhat. Ugyanakkor az is elképzelhető többéves időtávon, hogy az agglomeráció ingatlanárainak növekedésével egy újabb fordulat fog bekövetkezni és az otthonkeresők ismét a fővárosi kerületek felé fognak fordulni.