Eddig maradhatnak velünk az ársapkák

Arra számítunk, hogy változni fognak a támogatási rendszerek május után, és természetesen nyitottak vagyunk a tárgyalásokra

– mondta a VG-nek Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Mindezt azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a kormánypártok választási győzelmét követő nemzetközi sajtótájékoztatóján jelezte, a májusi határidők után is szeretné fenntartani az ársapkákat, erről pedig egyeztetéseket kezdenek a Mollal, illetve több érdekképviselettel. A kormányfő jelzése azért is fontos, mivel a határidő egyre közelebb van, május 1-jén a hat alapvető élelmiszer árának rögzítése, május 15-én pedig az üzemanyag árának maximálása jár le. Ráadásul idáig az is kérdéses volt, hogy egyáltalán maradnak-e a hatósági árak, mivel a korábbi döntéseket még a háború előtt hozta meg a kormány, azóta pedig tovább emelkedtek a világpiacon az energiaárak.

Perlusz László úgy értelmezte a miniszterelnök szavait, hogy ezeknek az árkorlátozásoknak nem egy megrázkódtatásszerű kivezetését tervezi a kormány, hanem fokozatosan csökkentené őket. Szerinte a gazdasági növekedést is figyelembe véve kellene meghatároznia, hogy miképp avatkozik be a piaci árak alakulásába.

Arra számítunk, hogy be kell avatkozni a jövőben is. Annyira hektikus a piac, hogy nem lehet egyik napról a másikra rászabadítani a teljesen szabálytalan, rendkívül változékony piaci mozgásokat a lakosságra vagy a vállalatokra. De koncentrálni kell az erőket és a tartalékokat oda, ahova a legnagyobb a baj

– hangsúlyozta Perlusz László, aki bízik abban, hogy a tárgyalások nyomán valamiképp módosulnak az árkorlátozások, és a jövőben máshova kerülhetnek a hangsúlyok.

„Nagyon messze vagyunk már az októberi áraktól. A mi problémánk, hogy a beszállítókra nem vonatkozik semmilyen árkorlátozás, ezért azt szeretnénk elérni, hogy az ő általuk alkalmazott árat is valamelyik naptári naphoz kösse a kormány” – árulta el a VG-nek Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke. A Coop csoporthoz tartozó több mint ezer kiskereskedelmi vállalkozást különösen érzékenyen érintette a február elsejével bevezetett élelmiszerárstop. A szövetség vezetője szerint egyre nehezebben viselik ezt a terhet, van olyan termék, amelynél egy kiló eladásából akár 300-400 forint veszteségük keletkezik. Ezzel együtt is úgy látja, hogy értelmes gondolat az árak államilag történő rögzítése, csak ezeknek a környezetét kell újragondolnia a kabinetnek.

Javaslataikat már a választások előtt eljuttatták az Innovációs és Technológiai Minisztériumba (ITM), ahol azt a választ kapták, hogy majd a választások után egyeztetnek. Ahogyan azt a miniszterelnök be is jelentette – emelte ki Zs. Szőke Zoltán.

A minisztériumtól egyelőre még egyik érdekképviseletet sem keresték meg, de Perlusz László szerint erre a következő egy-két hétben sor fog kerülni, aminek egyik fóruma lehet az ITM-ben a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére létrehozott felső vezetői értekezlet. A VOSZ főtitkára arról is beszélt, hogy a gyakorlatban még nem érződnek a gazdasági nehézségek, és mivel továbbra is munkaerőhiány van Magyarországon, a munkaerőpiac fel tudja szívni az Ukrajnából érkező menekülteket. Ugyanakkor azért a három-ötszörös áron megkötött áram- vagy gázárszerződések, a visszaszoruló piacok vagy az ismét akadozó ellátási láncok miatt, ha nem is pánikban vannak, de nagy a félelem és bizonytalanságérzet a vállalkozók körében.

Ha az első félévben elindulnak a béketárgyalások és sikerül legalább egy fegyverszünetet kötni, akkor néhány százalékos gazdasági növekedéssel az idei évet meg lehet úszni, a tömeges csődöket pedig elkerülni. Ha viszont az év második felére is áthúzódik, annak beláthatatlan következményei lehetnek” – figyelmeztetett Perlusz László.