Hiába indította kifejezetten jól az évet a magyar gazdaság, a rohamosan romló makrogazdasági körülmények miatt szinte biztos, hogy még tavasszal át kell tervezni a 2022-es költségvetést, ha a kormány továbbra is tartani szeretné a tavaly év végén módosított hiánycélt.
Míg az év elején elemzők azt sem tartották elképzelhetetlennek, hogy még a tavalyi rekordnövekedést is megközelíti a hazai idei bővülése (6 százalékos bővülés is benne volt a kalapban), mára lassan konszenzus alakul ki köztük a 2-2,5 és 4 százalékos körüli növekedésről. Ez azonban alapjaiban írja át az államháztartási folyamatokat,
várhatóan kisebb adóbevétellel számolhat a kormány.
Azonban még ennél is nagyobb fejtörést okozhat a Pénzügyminisztérium szakembereinek, hogy az energiaárak drasztikus emelkedése kiadási oldalról óriási nyomás alatt tartja a költségvetést, a rezsicsökkentés fenntartása ugyanis több száz milliárddal terheli a büdzsét. Varga Mihály pénzügyminiszter már jelezte is, hogy a választások után mindenképpen át kell szabni a költségvetési politikát.
A VG úgy tudja, hogy a 2006–2008 közöttihez hasonló kiigazításra nem lesz szükség, de bizonyos nagyberuházásokat elhalaszt a kabinet.
Hogy pontosan melyekről van szó, azt egyelőre csak sejteni lehet, mindenesetre az idei költségvetésben jelentős összeget, közel 500 milliárd forintot tervezett be a kabinet infrastruktúra-beruházásokra és 200 milliárdot magasépítésre.
A büdzsében várható zárolásoknak jó eséllyel a tervek szerint idén elinduló nagy közlekedésfejlesztési projektek esnek áldozatul, mint például az M4-es folytatása Szolnok után, az M100-as autóút Esztergom és M1 közötti szakaszának építése, vagy az M1 tervezett bővítése, amire hetekkel ezelőtt írta ki a közbeszerzést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. E projektek végleges törléséről persze nincs szó, inkább arra az időre való halasztásáról, amikor azokat a költségvetés keretei már megengedik.
Nem véletlen, hogy ezekhez a beruházásokhoz nyúlna a kormány,
minden jel szerint igyekszik elkerülni a lakosságot közvetlenül érintő intézkedéseket.
Az persze továbbra is kérdés, hogy mi lesz a májusban lejáró árstopok, illetve az egyre nagyobb összeget felemésztő rezsicsökkentés sorsa, de forrásunk szerint az elleni küzdelem politikai és hitelességi kérdés, ezért szerinte ebben nem várható lényegi változás.
Ezzel együtt azonban az szinte biztos, hogy a kormánynak – ahogy 2020 tavasza, a koronavírus-járvány kitörése óta megszokhattuk – a következő időszakban is válságkezelő üzemmódban kell működnie. Erre utalt Stumpf István volt kancelláriaminiszter, amikor egy múlt heti interjúban arról beszélt, hogy olyan váratlan dolgokkal kell szembenéznie az újonnan felálló kabinetnek, amilyeneket az elmúlt tizenkét évben nem tapasztalt meg. Sőt, mint fogalmazott, most számos kérdést újra fel kell tennie és végig kell gondolnia.
