Kulcsfontosságú feladat a versenyképességünk növelése
Sok múlik a várhatóan júniusban felálló új kabinet struktúrájától, illetve a miniszterek személyétől, abban viszont nem várható változás, hogy továbbra is a kormány egyik legfontosabb feladata a hazai versenyképesség javítása, a munkaerő termelékenységének, hatékonyságának növelése lesz. Orbán Viktor miniszterelnök a februári évindító beszédében hosszan beszélt arról a célról, amely szerint Magyarország kerüljön a legfejlettebb uniós országok közé a következő tíz évben, ehhez pedig jobb munkaszervezésre, hatékonyabb, jól működő államra és tőkeerős gazdaságra van szükség. Pedig idáig is komoly erőfeszítéseket tett a még hivatalban lévő kormány a versenyképesség javítása érdekében, elég csak a felsőoktatás modellváltására vagy az akadémiai kutatóintézet leválasztására gondolni.
Az oktatás fejlesztése a júniustól felálló kabinetnek is kiemelt feladata lesz
– erre hívta fel a figyelmet Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője, aki hangsúlyozta: a felsőoktatás, illetve a kutatás-fejlesztés erősítése talán a legfontosabb teendők a versenyképesség javítása szempontjából, hiszen nagyon nem mindegy, hogy milyen minőségű munkaerő áll rendelkezésre az országban, illetve milyen a kutatás-fejlesztési tevékenység vagy annak üzleti környezete. Bár 2020-ban a magyar k+f-ráfordítások elérték a GDP 1,6 százalékát, ami a régiós országok között az egyik legjobb volt, sőt a magyar rendszerváltás óta nem volt ekkora, továbbra is jócskán elmarad vezető innovátorok, mint Svédország vagy Németország 3 százalék fölötti rátájától.
Márpedig a magyar versenyképesség szempontjából kulcskérdés lesz a jövőben az átalakuló hazai egyetemek k+f-tevékenységének erősítése, a nemzetközi rangsorokban ugyanis rendre ez a terület húzza le a magyar felsőoktatási intézmények pontszámait. Itt azonban gyors és látványos eredményt elérni szinte lehetetlen.
A felsőoktatás nem az a terület, ahol egyik napról a másikra jelentős sikereket lehet elérni, hiszen az átszervezés után több év, amíg valaki elvégzi az adott egyetemet. Érdemi hatás itt tehát csak évek múltával látható
– emelte ki Regős Gábor.
Az adatok azonban azt mutatják, már most is vannak eredmények. Magyarország tőkevonzó képessége, a külföldi működő tőke beáramlása alapján sokat javult hazánk versenyképessége, ahogy szintén erősíti ezt a feltételezést, hogy az északnyugati országrészben már magasabb bérek vannak a feldolgozóiparban, mint a határ túloldalán lévő Szlovákiában. Vásárlóerő-paritáson számítva a magyar termelékenység ma már a szlovákkal van egy szinten. A versenyképességi rangsorban is előreléptünk, az IMD 2021-es adatai szerint tavaly a 42. helyen álltunk, Lengyelország (47.) és Szlovákia (50.) előtt.
A versenyképesség elmúlt években tapasztalt javulásában érdemi szerepe lehetett a Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak, amely 2016 óta fogalmaz meg javaslatokat a kormány felé. Csáth Magdolna, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora, a tanács tagja a VG-nek elmondta, hogy a testület jelentős eredményeket ért el az adóadminisztráció csökkentése, a cégalapítás feltételeinek egyszerűsítése vagy az adózási rendszer vállalkozásbarátabbá formálása terén. Ugyanakkor jelezte, hogy a digitalizáció terjesztésével, a felnőttképzés ösztönzésével és a tudásvagyon erősítésével kapcsolatos javaslataik hiába kerültek bele a 2019-ben a Program a versenyképesebb Magyarországért előterjesztésbe, a program végrehajtását megakasztotta a pandémia. Szerinte a jövőben sokkal jobban kellene építeni a helyi stratégiai erősségekre, például az élelmiszeriparban és a tudásszektorban rejlő lehetőségek jobb hasznosításával.
Ehhez most a legfontosabb feladat a versenyképesség rendszerszemléletű értelmezése és rendszerszintű irányítása, egyszóval a gazdaságpolitika középpontjába kellene állítani
– hangsúlyozta Csáth Magdolna.
