Új acélgyártó nagyhatalom jön létre a szemünk láttára: de máris bajba kerülhet

Nagyot lépett előre májusban Irán a világ legnagyobb acéltermelőinek listáján, a fejleményre a moszkvai központú TVBRICS hívta fel a figyelmet, illetve a cikkeit szemléző Ujvilagterd.hu. Az acélgyártás jelentős exportbevételt hoz a perzsa államnak.

Az előretöréssel Irán a világ kilencedik legnagyobb acélgyártójává vált. Ehhez éves összevetésben 4,5 százalékkal 3,4 millió tonnára növelte az acéltermelését, ráadásul úgy, hogy közben a világ teljes kibocsátása 3,8 százalékkal 158,8 millió tonnára esett. Lejtőn volt januártól májusig felmutatott globális acélkibocsátás is: a 784 millió tonnás adat 1,3 százalékos csökkenést takar.

Az iráni acéltermelés felfutását az orosz forrás azzal magyarázza, hogy Irán ipari szerepe az utóbbi években fokozatosan nőtt, különösen annak köszönhetően, hogy az ország a szankciós korlátozások mellett is önálló kapacitásokat épített ki. Acélgyártásának felfutása azt jelzi, hogy az ország képes modernizálni és bővíteni stratégiai iparágait, még korlátozott exportlehetőségek mellett is.

Júniusban újabb fordulat

Az eredeti forrásként hivatkozott World Steel Association (WSA) azonban már júniusi, kedvezőtlenebb statisztikákat is közzétett. Eszerint Irán a nyár első hónapjában 15,5 százalékos nyersacéltermelés-csökkenéssel és kétmillió tonnás kibocsátással visszacsúszott a tizedik helyre. Igaz, több toplistás ország is sokkal kevesebb acélt bocsátott ki az egy évvel korábbinál. Az egyik kivétel a második legnagyobb acéltermelő, India volt. India 13,3 százalékos felfutása viszont nem veszélyezteti a nála bő hatszor többet termelő Kína világvezető pozícióját. (És egyelőre senkiét nem veszélyezteti a padlóra került, de talán új formában újraéledő dunaújvárosi vasmű sem.)

Július sem hozott sok szerencsét az iráni acéliparnak. 

 Vahid Jaghoubi, az Iráni Acélgyártók Szövetségének tagja szerint az acélgyártók áramellátása április vége óta 90 százalékkal esett, így sok gyárban a szükséges villamosenergia-szükséglet mindössze 2-3 százaléka áll rendelkezésre. „Ennyi még a létesítmény folyosóinak megvilágítására sem elég” – mondta az állami médiának. Az energiakorlátozások, amelyeket eredetileg az Energiaügyi Minisztérium ideiglenes, kéthetes intézkedésként mutatott be, már két hónapja tartanak.

A szokásos éves iráni acéltermelés több mint harmincmillió tonna, a mennyiségnek kulcsszerepe van az ország nem olajalapú exportjában. Bár most több acélvállalat az iráni energiatőzsdén próbált prémium áron vásároljon zöldáramot, hogy legalább minimális szinten tarthassa a működését, e lehetőségeik mostanra megszűntek. A válság túlmutat a termelésen, egyes vállalatok a befagyasztott számlák és a növekvő pénzügyi terhek miatt nem tudják fizetni a dolgozóikat.

Lejtőn a globális acélgyártás

A Worldsteelnek jelentést tevő 70 ország nyersacél-termelése a világon 151,4 millió tonna volt 2025 júniusában, ami 5,8 százalékos csökkenés 2024 júniusához képest. A tíz legnagyobb acéltermelő ország a következő volt, a számadat millió tonnát jelent:

1. Kína: 83,2
2. India: 13,6
3. USA*: 6,9
4. Japán*: 6,7
5. Oroszország: 5,6
6. Dél-Korea: 5,0
7. Törökország: 2,9
8. Németország: 2,7
9. Brazília: 2,8
10. Irán: 2,2

*Az első hat havi teljesítmény alapján azonban a listán helyet cserél Japán és az USA.

Egy orosz megoldás kiváltaná a kokszot 

A TVBRICS kitért Oroszországra is. Mint írja, a Moszkvai Energetikai Intézet feltalált egy környezetkímélő acélgyártó módszert. A technológia kokszolás helyett szénhidrogén-keverék és földgáz felhasználásán alapul. A módszer elterjedésével csökkenhet az acélipar környezetterhelése, akár Iránban is, amely együttműködik orosz kutatóintézetekkel.

A Worldsteel szerint júniusban az orosz acélipari is rosszabban teljesített, mint egy évvel korábban: a kibocsátása 7,4 százalékkal 5,6 millió tonnára szelídült. Ez a mennyiség Oroszországnak a világranglista ötödik helyét biztosította.